20 év felett ne lakjon egy lány a szüleivel?

Ja, orvosi és mérnöki mellett simán lehet annyit dolgozni, hogy eltartsa magat egy 20 éves.

Gondolom az okos anyák, meg a nyanyák életükben nem találkoztak komoly szakos egyetemistával.

Idióták!

Tudod, ez csak nyugaton és az északi országokban működőképes.

Egy teljes állású munkából sem feltétlenül jön ki a havi bér + megélhetéshez szükséges költségek, ha nem valami informatikus kaliberű munkát végzel, nemhogy egy részmunkaidőssel. Már persze, ha egyetemistaként találsz olyat.

A másik meg, hogy a több generáció együttélése sok helyen kultúrális eredetű. Az olaszoknál pl nagyon. De pl az én anyám se költözött sose el otthonról. Én is ugyanabban a házban nőttem fel, mint ő.

Szerintem jelen korunk magyar valóságában az lenne a normális hozzáállás mind a szülő, mind a gyerek részéről, ha a tanulmányai befejezését követően még együtt maradnak két — három évet, amég a gyerek normális körülmények között összeszedheti a szükséges induló tőkét az önálló élete megalapozásához (mondjuk 300 000 forintos jövedelem munkabérként, amiből beleadhatja a saját részét a kajába és a rezsibe, a maradékot félreteheti); vagy pedig addig maradjon a családdal, amég nem lesz egy biztos párkapcsolata, akivel ketten már haladni is tudnának közösen — mégha csak tyúklépésekben is, de haladnának, összeköltözés esetén valamennyit félre tudnának tenni.

Én ezt látom normálisnak.

(Egyetem mellett dolgozni meg szerintem vicc, ez eleve egy végtelenül elb*szott kényszermegoldás, mert szerencsétlen gyerek úgy nem tud tisztességesen, és megfelelően foglalkozni a tanulmányaival a munka miatt, a munkáját meg a tanulmányai miatt nem tudja ellátni száz százalékig. Így két szék között eshet a pad alá, majd próbálhat meg visszamászni valamelyikre napról napra, karikás, véreres szemekkel, kimerülten, hat doboz energiaitalt szorongatva. Nem élet az ilyen.)

Több olyat láttam, ahol otthon maradt a lány mert nem kelt el.

Volt kolléganőm még 35évesen is otthon élt. Jól keresett, csak egyszerűen ottragadt.

Már mások az igények, a szülők "lassulnak", teljesen mások az igények.

Folyton veszekedtek.

4

S melyik elmaradott zsákfaluban éltek? Csak hogy még véletlenül se költözzek oda.

Amúgy amit írtál, az kifejezetten a nagycsalád nevű családformára volt jellemző. Ahol tényleg volt vagy 10 menyecske beházasodva a férjük családjához, s a régi családjuk már le se sz.rta őket.

Ha kisebb családokat veszünk alapul, ahol nem élt együtt minimum 3 generáció és fiútestvérek mindegyik leszármazotta, a fiúgyermek ugyanúgy elköltözött, mint a lány, HA saját családot akart alapítani. Egyszerűen nem volt hely pl 3 fiúgyermek esetén + 3 feleségnek és + minimum 10 gyereknek.

4

S mi az oka, hogy 13-16 éves korról kitolódott az elköltöztetés 20 éves korra?

Ha ilyen jó hagyományőrzőek vagytok, akkor a fiatalabb tiniket már férjhez kellene adnotok vagy minimum elküldenétek otthonról. Még 200 éve is vénlány volt egy 20 éves...

28 éves koromig, kissebb nagyobb kihagyásokkal ugyan, de a szüleimmel éltem. Mindeközben meg is házasodtam. A fizetésem olyan szuper a mai napig itt a picsántúlon, hogy örökre a szüleimmel kellett volna laknom, ha a férjem nem keres annyit, itthon hagyva engem, hogy összeszedje egy ház önrészét. Így lett házunk, így költöztem el és egyben össze a férjemmel.

Ciki vagy nem, nem tudnék egyedül megengedni magamnak egy 150 ezres albérletet megyeszékhelyen. És inkább a szüleimmel laktam, mint fizessek csak 80-at például egy szobáért, de idegenekkel lakjak együtt.

Semmi kivetnivalót nem látok ebben. Sok korosztályombeli, de főleg a nálam fiatalabbak tesznek már így. Az "elköltözés" max kolit jelent, aztán vagy hazamennek a szüleikhez, vagy fizetnek valahol egy albit és 10 ezer forinttal húzzák ki az utolsó napokat a hónapból.

Persze van olyan szerencsés aki egyetem után nettó 600-at keres egyből én nem ilyen lettem sajnos.