Mit tudok tenni szülőm ellen, aki nem érti, hogy kezdek felnőni?

Nekem már 2 huszonéves fiam van és átéltem mindezt a szülői oldalról. Nehéz ez az időszak, mert lehet mindenki jót akar a másiknak csak ez nem mindig sikerül. Ami fontos: a kommunikáció. Mindig mondd el neki, mit érzel. Ha felidegesít, olyankor figyeld meg magad: miért érzem ezt, mit szeretnék. Fontos, hogy ilyenkor ne hallgass, hanem mondd el neki, hogy mit érzel, mi esik neked rosszul stb. Tudod amikor felidegesíted magad és bedurcizol, akkor ott elcsúszik a kommunikáció, ő nem érti, miért vagy ilyen és ezért szomorú. Szeretne megérteni, de esélye sincs rá ha nem beszélsz vele az érzéseidről. Tudod más korosztály ő még más kommunikációt tanult. Úgy képzeld el mintha te angolul beszélnél neki ő meg kínaiul így nehéz megérteni egymást.

Ezért is fontos, hogy tudd kezelni az indulataidat. Ha felidegesítenek, először gondolj valami szépre, hogy megnyugodjál. Idegesen nem lehet gondolkodni. Ha ez megvan fogalmazd meg magadban mit érzel és mondd is el a másiknak. Figyeld a választ és próbáld tudatosan nem felidegesíteni magad a válaszon, hanem nyugodtan értelmezni. Próbáld megérteni az ő érzéseit is. Sokat kell ezt gyakorolni, de idővel közelebb kerülhettek egymáshoz, jobban megérthetitek egymást. És ez fontos. Már csak azért is mert ha felnőtt leszel, jobban fogsz tudni az emberekkel beszélni, vitázni, érvelni, indulatmentesen kommunikálni, kiállni magadért,jobban meg fognak érteni.

Ja és még valami: nem vagy gáz és nem vagy hibás. Ez olyan tipikus szülő gyerek konfliktus ami minden családban előjön amikor a gyerek kamasszá válik és változik a személyisége, lesz véleménye. A hiba akkor van, ha nem tanuljuk meg, hogy a véleményünket hogyan adjuk át a másiknak. (Előző voltam)

Sok sikert kívánok neked.

Miért kéne tenni bármit is anyád ellen?

Miért kell válaszolni, és belemenni egy veszekedésbe?

Miért kell "felidegesíteni" magadat?

Miért kell stresszelned?

Erőltess magadra hallgatást, nem válaszolást. Ha nagyon muszájnak érzed, hogy válaszolj, az legyen annyi, hogy

- "ha majd nem érzed szomorúnak magad, amiért felnőttem, akkor majd beszélgetünk".

- "ha majd nem a kiskoromban történt emlékekből akarsz élni, hanem a jelenből, és, hogy felnövök, akkor majd folytatjuk".

és hasonlók.

De sose mondj 1 mondatnál többet, ne reagálj a durcijára. A hallgató, csendben levő ember mindig fölényben van a folyamatosan beszélővel szemben - főleg, ha még ki is nézel közben az ablakon, vagy mosolyogva nézel a szemébe és bármit mond, nem válaszolsz, csak egy mondattal, amit irtam. Remélem, nem agressziv anyád, de, ha igen, akkor szaladj ki az ajtón akár az utcára is és kiabálj, hogy meg akarnak verni - nem te fogsz megszégyenülni, hanem anyád.

6-os téged bántalmaztak a szüleid kiskorodban? Ne haragudj, de amilyen tanácsokat adsz neki, az nem vall érett egészséges lelkületű felnőtt emberre!

Olyan tanácsokat adsz neki, hogy passzív agresszív legyen, ezzel el is lehet érni hogy még jobban megromoljon a közöttük lévő viszony!

Istenem! Szegény tinik! Mennyi sok idiótát láthatnak a felnőttek között!!!

7-es, a 6-os 99%-ban ilyen passzív-agresszív szr semmit sem érő "tanácsokkal" jön :D Szerintem fogalma nincs az életről, olyanokat ír le, hogy a hajam égnek áll.

Kérdező: semmi baj nincs ezzel, de 16 évesen még gyerek vagy, bármennyire is szeretnél minél hamarabb felnőni. ;) Ezt ne feledd azért.

Az sem oké, amit a szülőd csinál, de valljuk be, a te korodban néha én is olyanokon akadtam ki, amit 34 éves fejjel utólag nettó hisztinek nevezek. :D