Miért viselkedik úgy a lányom, mintha terhes lenne?
Én lehet paranoid anya vagyok, de a lányom állandóan a hasát fogdossa amikor megkérdeztem, hogy fáj mi a baj. Annyit mondott, hogy így neki jó érzés, nem fáj. Aztán lerázott, ment dolgára.
Ma milánói volt az ebéd a kedvence, majd elkezdett öklendezni tőle, mert nem jó. Pedig teljesen ugyan olyan mint mindig.
Van párja, 4 éve a lányom 19 éves, de még velünk él és esti iskolába jár. Kicsit aggódom, úgy gondolom, hogy az anyjaként elsőnek kellene legyek akinek szól.
Én gondolom túl?
1
Persze, mert egy iskolába járó tini lány arról híres, hogy ilyesmit gond nélkül megbeszél a szüleivel.
Szerintem meg már rhadtul elege lehet belőle, hogy állandóan irányítani akarod, azért nem mond neked semmit - és te csak felesleges teóriákat kreálsz :D
Mostohaanyám ugyanilyen volt, olyan képtelenségek jártak a fejében, hogy csak lestem sokszor :D
Anyjaként? Mármint olyan kapcsolatot teremtettél kettőtök közé 19 éven át? Vagy arra gondolsz, hogy a te méhedből származik?
Ezen erősen elgondolkodnék a helyedbe.
Ha lehet, hogy terhes, és te ide írod ezt. Ez azt jelenti, hogy nem vagy egy fényes édesanya. Nem mondom, hogy rossz lennél, nem tudom, de az biztos, hogy nem vagy olyan jó, mint kellenél. Ha megfordul a fejedben, hogy nem mond el ilyet, akkor nagyon rosszul csináltad a kapcsolatotokat. Ez tény. Ha nem így lenne, most vele beszélnél, és támogatnád, nem pedig ide írnál. Ha lehetséges, hogy nem mond el ilyet, akkor már úgy csináltad, ahogy írtam, nem fényesen. Nekem nincs és sose volt olyan gondolatom, hogy a gyermekem tud valami fontosat, sorsfordítót, és nem mondja el. Alap, hogy elmondja. Nem, mert "én vagyok A", meg "kellene", nem kell semmit sem. És nálunk ez az alap. Nincs kötelezettsége, kötelessége. Ha lenne bármelyikünknek is a másik felé, akkor az én lennék, nem ő. A te esetedben te vagy, nem ő. Szóval nem neki kellene neked elmondani, mert az anyja vagy, hanem neked kéne megoldani, hogy segíthesd őt, mert az anyja vagy. De ismétlem nincs "kellene". Azért mondunk el itt mindent, mert család vagyunk, őszintén, bízva a másikban, a közös csapatmunkában, megosztjuk szeretteinkkel a dolgainkat, jövőbeli nehézségeinket.
Ezen is gondolkozz el, erősen ajánlom.
Nem gondolni kéne, meg túl, hanem szeretni őt, és figyelni rá, beszélni vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!