Hogy értessem meg anyámmal, hogy nem kell a cuccokra ráírni a nevemet? Pláne nem olyan becenévvel, amit általános óta nem használok!

Kolis vagyok, egyetemen. Mivel ritkán járok haza(első hétvégén a költözés után, aztán a félév során 1-2 alkalommal), segít a beköltözésben, ezért látja, hogy mi az, amit még kellhet, hogy majd bevigyem következő héten. Így alakul ki az, hogy minimum az ilyen holmikra megakadályozhatatlanul ráírja a nevemet, mintha általános iskola alsó tagozatban lennék. De így, hogy vezetéknevem kezdőbetűje + a keresztnevem BECÉZVE, amit vagy 7 éve utálok, mint a xart, és 7 éve pofázom neki, hogy nem szeretem a becézett alakot.

Totál felesleges mondjuk egy hosszabbítóra ráírni filccel. Vagy egy műanyag edényre. A franc se fogja ellopni, ha meg mégis, akkor az alkoholos filcet is másodpercek alatt le lehet törölni egy körömlakklemosóval, semmitől nem véd meg. Tapasztalatból tudom, mert mindig ez az első dolgom, amint beérek, törlöm is lefelé, amire rá lett írva a nevem. Aztán, amikor hazaviszem, csodálkozik, hogy "lekopott", ha meg megmondom, hogy nem lekopott, hanem én magam töröltem le, akkor kiakad, hogy de el fogják így lopni... Jelzem, semmit nem loptak még el tőlem, csak általános alsóban a ceruzákat, amiken rajta volt a nevem, tehát azért ez nem egy nagy lopásgátló... :D Ha valami fontos, azt be kell zárni a szekrénybe, nem otthagyni a közös helyiségben, nem a nevet ráfirkálni, hogy az majd megvéd...

Gimi eleje óta ezt csinálja, már akkor kolis voltam, azóta 7 év telt el, 7 éve nem fogja fel, hogy NE ÍRJA RÁ A NEVEMET, illetve azt, hogy ÉN NEM SZERETEM AZT A BECENEVET, amit ráír, meg használ rám.