Építsem le az anyámmal való kapcsolatot?
Anyukám már több, mint 1 éve rákos. Mióta kiderült a betegsége teljesen megváltozott, rideg és távolságtartó lett, sőt még rosszindulatú is. Mindenbe beleszól, kritizál, megmondja a tutit. A kezelések miatt eléggé rosszul van, így próbáltam idáig türelemmel és megértéssel hozzáállni. De màr ott tartunk, hogy az unokáját is kritizálja, lesajnálja és olyanokat mond, hogy mekkora szívás az unokája állapota, hogy kitolt velünk az élet és reméli a többi unoka nem lesz ilyen. Ha nagyobb lesz majd adjam be valahová, mert tönkre fogja tenni az életemet. (A gyerekem autista.)
Nagyon rosszul esik, hogy így áll a gyerekemhez, mert ő egy tündér, igazi jó szívű, barátságos, okos kisfiú. Anyukám viszont egyáltalán nem tudja őt elfogadni és velem szemben is nagyon bunkón viselkedik a betegsége óta.
Ti mit tennétek ebben a helyzetben?
Legszívesebben elküldeném a sunyiba, de a betegségére való tekintettel nem tettem meg idáig.
válasza: válasza:Nem lakunk együtt hálistennek!
De rendszeresen hív telefonon, nekem kell intéznem az ügyeit, mert nem hajlandó semminek utána jàrni, na meg persze vannak alkalmak, amikor kedve támad meglátogatni, vagy épp mi megyünk haza valamilyen alkalomból (szülinap, névnap, stb.)
válasza:Mondd meg anyádnak, hogy attól, hogy beteg, nincs joga így bántani benneteket. Leépíteni most nem érdemes a kapcsolatot, várd ki, amíg meggyógyul, vagy meghal. A rákos betegségek esetén egy-két év alatt a mérleg eldől egyik vagy másik irányba. Ha meggyógyul, egy gyógyult anyával jobb konfrontálódni. Ha meg eltávozik, akkor, szomorú ezt így kimondani, de nem tud majd ártani többé. Lehet, hogy hamarosan a segítségedre szorul, mert a végstádium kegyetlen tud lenni.
Sajnos úgy tűnik, anyukád sose szeretett titeket, csak most a betegsége elég teher rajta és már nincs ereje alakoskodva eljátszani a szeretetet. Van ilyen. Én nagyon együttérzek veled.
válasza:A halál árnyékában az ember realista és őszinte. Nem mézes-mázas.
Érdemes belegondolni, igaza van. Mennyire súlyosan autista? Képes lesz önálló életvitelre?
Miben van igaza?
Egy 3 éves kisgyerekről van szó. Bármi lehet belőle. Ilyenkor még abszolút nem lehet megmondani, hogy mennyire súlyos. Mint, ahogy anyukámról sem lehet megmondani, hogy meggyógyul e. De azért legyek "reális", ássam ki a sírját és írassam rá a végdátumot is ? Ez kb az a kategória...
Nem kellene leírnia és bántania az unokáját, hanem szeretni úgy ahogy van.
Mint, ahogy őt sem tettük be a hospice-ra csak azért, mert áttétes rákos, hanem kivettük a munkából, el van tartva, segítve van, hogy meggyógyulhasson.
Akkor most kinek van igaza?
válasza:Furcsa dolog ez, valakinek rosszindulatú a gondolkodása, erre utoléri egy rosszindulatú betegség?
Érdekes...
válasza:Nincs igaza anyádnak. Neked van igazad. Én azt javaslom, ignoráld a rosszindulatú megjegyzéseit, mert áttétes rákkal már valószínűleg nem él sokáig valaki, ő is ápolásra szorul.
Én hasonlót éltem át a saját anyámmal évtizedekkel ezelőtt. A súlyos betegség belőle is idővel nagyon rossz dolgokat hozott ki. Szeretetlenné vált velem, visszautasította a szeretetemet, szinte gyűlölettel viszonyult hozzám, a halála előtt borzalmasan bánt velem. Idővel rájöttem, talán sose szeretett igazán. Ha valaki szereti a gyerekét, párját, haldokolva igyekszik minél több szeretetet adni nekik és elfogadni azt. Ha nekem lenne halálos betegségem, én igyekeznék minél szeretetteljesebben elmenni. Pár évvel később a szeretett nagymamám szintén rákban haldokolt, de vele nagy szeretetben búcsúztunk el. Ő tényleg szeretett. Anyám valószínűleg nem. Mint feljebb is írtam, sok súlyos betegnek már nincs energiája a képmutatás fenntartására. Valamint érzik, hogy nincs szükségük többé az illetőre (mert azelőtt eljátsszák a szeretetet érdekből), ezért nem akarnak több energiát beletenni a kapcsolatba. Kihasználták, ők meg elmennek és lehullik az álarcuk. Sok szülő se szereti a gyerekét. Az meg tuti, hogy esetedben az unokáját utálja. Sokan ma is selejtnek tartják a nem egészséges gyerekeket, akiket szégyellni kell. Az autizmusnak sokféle változata van, sok eset enyhe. De egy normális nagymama szereti az unokáját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!