Aki esetleg gyerekvállalás előtt áll, nem fél egy kicsit attól, hogy ha a gyereke nagyobb lesz, rossz társaságba keveredik, és majd elrontja a jó nevelést?
Most így eszembe jutott ez a dolog, mert hány rengeteg gyerek lett drogos, alkoholista, prosti, pornós a szülei jó nevelése ellenére, azaz rossz társaságba keveredett, ilyenkor meg a szülő bánja az egészet, hogy vállalta a gyereket.
Ti nem féltek/féltetek ettől, vagy nem is kattogtatok ezen?
válasza:Ez kicsit olyan mintha nap mint nap attól félnél hogy mikor üt el egy autó. Persze megtörténhet, amit tudsz tenni az az hogy elővigyázatos vagy és nem kevered magad veszélyes szitukba.
Ugyanez igaz gyereknevelésre is, szerintem. Próbálj olyan szülő lenni aki kommunikál a gyerekével és segíti őt amellett, hogy neveli is.
Mint az autós példánál, itt se tudsz kivédeni mindent, de egy jó neveléssel és jó kommunikációval csökkented az esélyét, hogy ez megtörténjen.
válasza:Nálunk már megvannak a gyerekek, a nagyobbik 10 éves lesz.
Születésük előtt sem tartottunk ettől, most meg már még kevésbé.
Egyszerűen megbízom a gyerekeimben. És az az érdekes, hogy amikor megbízom bennük, gyakorlatilag mindig visszaigazolják a bizalmamat.
A kisebbik gyerekem 6 éves múlt. Sokszor előfordul, hogy játékból előreszaladnak a járdán, kergetőznek az utca végéig, ahol át fogunk kelni az úttesten. Lehet, hogy más szülő szívbajt kapna, hogy mi van, ha nem állnak meg a kereszteződésnél és leszaladnak az úttestre. Én meg nyugodtan ballagok mögöttük, mert TUDOM, hogy meg fognak állni. Megbízom bennük és mindig, következetesen vissza is igazolják a bizalmamat.
Épp ezért nem féltem őket a rossz társaságtól sem. Ugyanígy bízni fogok abban, hogy tudni fogják, hol a határ, ill. a rossz társaságból hamar ki fognak ábrándulni.
Köszönöm a válaszokat. :)
Egyébként tudom, ez most nem ide tartozik...de manapság egyre többször olvasok olyat, hogy a szülő a szemébe megmondja a gyerekének, hogy ha újrakezdhetné az egészet, nem vállalná be, mert nem gondolta, hogy ennyi lemondással és szarsággal jár a gyereknevelés, de sokak szerint ez normális, mert hogy "miért szégyellné a gyereke előtt az igazságot?".
Akkor csak szerintem ocsmány dolog ez egy szülő részéről a saját gyerekével szemben?
Mert oké, értem én, és tapasztaltam is, hogy a gyereknevelés nem mindig móka és kacagás, és sok szívás van benne.
De ezt egy gyerek arcába vágni..hát nem tudom.
válasza: válasza:#14 Van aki bevállalt egy gyereket és később jön rá hogy ez nem az ő világa és sokszor a környezet is arra terelget hogy legyen gyereketek.
Elég szar szitu, de én nem mondanám ezt soha a gyerekemnek.
"miért szégyellné a gyereke előtt az igazságot?"
Szerintem ez nem szégyenlés kérdése. Kinek jó az ha megmondja ezt a gyerekének? Ez a kijelentés nem fogja visszaforgatni az időt, cserébe a másikban(főleg egy gyerekben) örök nyomot hagyhat.
válasza:Szerintem ez nem csak nevelés kérdése. Van egy alap személyiségünk, amivel születünk, ez sokkal erősebb, mint a nevelés. Hisz pl ettől függ, hogy meglátjuk-e a dolgokat.
Nagyon egyszerű lenne a világ, ha mindenki olyan lenne, amilyen a szülei. De rengeteg csapnivaló szülőnek van normális gyereke, szóval...
válasza: válasza:"De ezt egy gyerek arcába vágni..hát nem tudom."
Az arcába vágja? Üvöltözve, káromkodva mondja el neki, vagy nyugisan, tárgyilagosan?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!