Gyerekekért férjem támogatására szükségem van lelkileg, háztartás, semmit nem csinál. Veletek is ilyen a párotok?

Nem értem, mi a problémád. Eddig is ilyen volt, mégis vele vagy, összeházasodtál, sőt gyekeket is csináltatok - miért hitted, hogy megváltozik?

Miért tenné? Hiszen 3-4 éven át megfelelt neked, hogy igénytelen, akkr?

Ilyen emberrel én a házasságig sem jutnék el, nemhogy szülni :D

A pici gyerekek akik miatt minden nap meg kell szakadni a leírtak szerint, mégis hogy kosaraznak, röplabdáznak? Ahhoz minimum 10 évesnek kell lenni.

Szóval vagy nem picik a gyerekek vagy valami más sántít a történetben.

23!

Két gyerek van.

Leírásában 2 kisgyermekről beszél. A kisgyermek max az az óvoda végéig kategória, de jobb helyeken

max 4 éves korig használják ezt a kifejezést. Szóval ha kosarazni és röplabdazni tudnak, vagy a kettő közül legalább az egyik, akkor itt túlzások forognak fönn! Eleve miért kell külön kosarazni IS meg röplabdázni IS. Ez komolytalan, meg ha akkora tehetség is a gyerek.

Két csecsemő mellett nyilván nehéz a háztartásbeliek élete, de ha legalább az egyik gyerek már kisiskolás, kiskamasz, akkor mi a nyavalyában kell ennyire kipurcanni. Félreértés ne essék, a férj viselkedése szerintem is hányingerkeltő. De egy háztartásbeli ha ennyire kipurcan 2 már nagyobb (óvodás+kisiskolás) gyerek mellett akkor vagy túloz vagy súlyos időszervezési problémái vannak, vagy szükségtelenül sokmindent csinál, pl mindennap többfogásos ebéd + vacsora, naponta fogkefével súrolja a padlót, mindennap más különórára hurcibálja a gyerekeit. Ne felejtsük, hogy Magyarországon 2 ekkora gyerek mellett az anyukák még teljes munkaidőben dolgoznak IS.

Szóval ha ennyire nem megy ez, akkor először is védekezni kell és nem kell több gyereket csinálni. Másrészt át kell szervezni a háztartást, át kell gondolni, hogy kell e mindenáron a gyereknek nem tudom hány különóra. És megjegyezném én már ovis koromban is székre állva mosogattam, 7 évesen gombot varrtam az ágyneműkre, 10 évesen komplett nagytakarítást tudtam csinálni a mosást és az ablakpucolást kivéve. Boltba is sokszor én jártam a kisebb dolgokért. Nyugodtan be lehet vonni a gyerekeket, nem kell még őket is minden apróságban kiszolgálni. És nem kell teletenni a lakást csetreszekkel csak hogy legyen mit porolgatni napi 12 órában. A gusztustalan férjhez nem tudok hozzászólni, én biztos nem mentem volna hozzá, de munkanélküliként külföldön 2 gyerekkel patthelyzetben vannak a nők, nincs sok választás. Haza nem jöhet a törvények miatt. Más módon kell könnyebbé tenni.

Tahó paraszt miért nem foglalkozik a gyerekkel legalább hogy fel szabadulj tudj pihenni.

A wc meg hát kritikán aluli.

Lehet ki kéne dobni?

Nem tudom elképzelni, hogy ez a férfi a gyerekek születése előtt, amikor még te is dolgoztál egy önálló és önellátó, háztartási terheket MEGOSZTÓ (nem BESEGÍTŐ) férfi volt.

Miért gondoltad kérdező, hogy majd a gyerekek születése után meg fog változni?

Jelenleg egy alapvető kérdésben vagytok teljesen ellentétes platformon (ti. hogy a te munkád a gyerekekkel nem munka), innen nehéz közös platformra helyezkedni, főleg az alapján, ahogyan a férjed veled kommunikál, ahogy a te helyed, szereped "értékeli", mert abból sem elismerés, sem szeretet nem érződik.

Ha nem érdekli a felesége és a gyerekei, akkor minek lettek neki?

Nem tölt veletek időt, nincsenek közös programjaitok, nem viszi a gyerekeket sehová, nem játszik velük? Akkor minek vannak?

Komoly beszélgetéseket javasolnék, párkapcsolati terápiát, ha szükséges neki egyéni terápiát, ha ettől elzárkózik akkor nyilván nem marad más út, mint a válás.

De nekem úgy tűnik amúgy sem egy boldog, szerelmi házasságba vállaltátok ezeket a gyerekeket.