Mikor váltatok le pénzügyileg a szüleitektől? Hogyan kezdtétek az önállósodást? Mennyire volt nehéz, megterhelő számotokra?
Sziasztok! :)
18 elmúltam, egyetemre járok, de a szüleim teljeskörű anyagi támogatását élvezem (értsd: nem dolgozom). Viszont azt már észrevettem, hogy a pénz kifolyik a kezeim közül...
Barátom csak azt mondja, hogy én vagyok a fogyasztói társadalom mintaképe. Mindig kell valami új, évszakonként változtatom a lakás dekorációját, 2 évesek a bútorok, berendezések, de már unom őket és nézegetem, mire cseréljük. Ha unatkozom, online vásárolok vagy tiktokon haul videókat, outfit videókat nézek, hogy éppen hol mi van, mi tetszik meg.
Azt mondja, hogy azért fogja mindig a kezem a városban, mert ha elengedi, tuti egy boltban találna meg.
Most ugye megvan a biztos anyagi háttér, régen sem volt soha semmire az a válasz, hogy "nem". Mindig volt mindenre, ráadásul az egész családban én vagyok/voltam az egyetlen gyerek, így lesik/lesték a kívánságaimat, plusz a szüleimnek volt egy csúnya válása, apukám valahol ezt is igyekezett kompenzálni.
Sokszor van az, hogy belegondolok, egyedül majd biztos nem fogok boldogulni, mi lesz, ha elfogy a pénzem majd... Néha rám jön, hogy jó, mostantól spórolok, nincs sütizés, kávézgatás, céltalan vásárlás, beosztom a pénzt. Ez megy is 1-2 hétig, aztán "jutalomból" megengedek magamnak ezt-azt, és újra ott vagyok, ahol a part szakad.
És félek, hogy nem ugrom majd meg azt, hogy egyedül tudjak boldogulni.
Kénytelen leszel hozzászokni, ha majd önálló leszel, és szerintem menni fog. :) Eljön az az idő, amikor a lakásdekor csak a sokadik lesz a sorban, vagy legalábbis nem a legfontosabb, amikor majd számlákat, és egyéb kiadásokat kell fizetned.
Persze ehhez az is kell, hogy elszakadj a szüleidtől.
Én egyébként viszonylag későn jöttem el otthonról (25 évesen) a kezeletlen szorongásom, depresszióm miatt. Utána is csak családi támogatással sikerült városba költöznöm. (A terápia aztán segített.)
Ha nem így alakul, valószínűleg hamarabb elköltözöm, és a saját lábamra állok.
Hát azért 10 évesen kétlem, hogy fizetted a rezsit, fenntartottad az autódat, nagybevásárlásokat intéztél stb stb... :D
Most még tanulok, így támogatnak, ez oké. De később szeretnénk a párommal családot, gyerekeket és azért anyukaként már nem arra szeretnék várni, hogy na mikor utalják a szüleim a zsebpénzt a számlámra.
De amúgy már az egy tök jó kiindulópont, hogy belátod a hibákat. :)
8-as voltam.
Nagyjából amikor elkezdtem dolgozni.
Igaz, most is egy házban élünk, de nem az ő pénzükön. Havonta beadok a közös kiadásokba annyit, amennyi nagyjából részarányosan rám esik, de innentől kezdve ha valami nekem kell, akkor azt én oldom meg a saját pénzemből. Nyilván vész esetén számíthatunk egymásra, de normális körülmények között a saját költségeit mindenki maga állja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!