Mit csináljak, ha apám beleesett egy velem egykorú csajba?

Én megértem, hogy zavar ez téged, viszont nem nagyon tudsz ellene semmit tenni, és nem is a feladatod, hogy tegyél bármit is. Két felnőtt ember kapcsolatáról van szó, akik mindketten beleegyeztek a dologba, hogyha ettől boldogok, jól érzik magukat így, akkor ez van.

Próbálj meg a pozitívumra fókuszálni, hogy mivel apád nem egy milliárdos oligarcha, hanem egy átlag csávó, ezért a nő valószínűleg nem az anyagiak miatt van vele, nem csak kihasználja, hanem van köztük valami normális érzelmi kötelék is.

Próbáld meg majd, ha arra kerül a sor, megismerni a csajt, beszélgetni vele, nyitottan hozzáállni. Tudom, hogy nehéz ezt most elképzelni, de lehet, hogy tök jóban lesztek. És az is lehet, hogy nem, ami szintén normális dolog, és senki nem is kötelez majd rá, hogy puszipajtások legyetek. Mivel felnőtt emberek vagytok, valószínűleg el tudtok lenni civilizált módon évente háromszor szülinapok és karácsony alkalmával, ezen túl meg amúgy sem kell együtt lógnotok.

Gondolj arra, hogy végül is egy szerető, támogató kapcsolatnak kell lenni egy apa és egy gyerek között, és hogy te is szeretnéd, ha az apukád fordított esetben elfogadja a párodat, és nyitott legyen vele kapcsolatban, és bízzon benned, hogy jól döntesz.

Én nem értem meg, amíg nem tudod megfogalmazni miért zavar.

Addig ez csak a fejedben van. A belső floppy lemez, amire születésedtől kezdve íródtak a "csodás" tásadalmi mantrák. Hogy ez undorító, stb. Az nem számít, hogy apukád estetleg boldog, jól érzi magát és neked örülnöd kellene, meg támogatni, mert az ő élete. Szerintem tudja 50 évesen, hogy mit csinál. De még ha nem is? Hibázzon már, ha eddig nem tehette, ha eddig ő is csak megfelelni akart. Komolyan, mikor jutunk már el arra a magas szintre, hogy nem baszogatjuk egymást?

Egyrészt, miért ne működhetne, ha mind a ketten azt akarják? (maximum az ilyen segggfejek miatt, mint te)

Másrészt, ha úgy is gondolja, hogy nem fog működni hosszú távon, csak most jól esik neki valaki társasága, akkor is mi van? Áruld már el de tényleg, hogy ez neked miért fáj. De nem tudod megfogalmazni, mert normális oka nincs. Csak az érdekel, hogy Mari néni a szomszédban mit fog szólni és akkor mit fog gondolni rólad.

Nem, ez nem érv, nem érzés. Hanem apukád érvénytelenítése. Téged mi zavar? Nem tudod megfogalmazni, ugye?

Látod, hogy fel van töltődve, és ez olyan undorító, ez zavar?

Szerintem azért ne invalidáljuk a kérdező érzéseit, és főleg ne shameljük őt miattuk! Rengeteg oka lehet, hogy zavarja ez a dolog, sőt, meglehet, hogy csomó ezek közül csak tudat alatt működik, és meg sem tudná fogalmazni. Ettől még az érzései validak.

A helyzet megváltoztathatatlanságának elfogadása mellett lehet, kedves kérdező, hogy hasznos lenne tényleg reflektálnod, hogy mi zavar ebben a legjobban. És nem kell ide kiírnod, vagy számot adnod róla senkinek, csak magaddal "megbeszélni". Vagy akár elmenni egy pszichológushoz pár alkalommal.

Lehet, hogy félted a saját szerepedet az apukád életében, félsz, hogy mivel korban ennyire hasonló ez a csaj hozzád, ezért rád már az apukádnak "nem is lesz szüksége". Lehet, hogy neked nincs párkapcsolatod, vagy ha van, abban vannak bizonyos hiányosságok, és ezekre vagy "irigy", hogy apukádnak meg megvannak. De ezt magadban kell lerendezned, vagy tényleg egy szakemberrel, ha úgy érzed, segítene. Mi csak találgatni tudunk itt meg belemagyarázni, ami nem biztos, hogy produktív, mert tökre lehet, hogy teljesen más áll a háttérben.