Korlátozás vagy irígység?Vagy mi lehet az oka?

A szituáció a következő.Anyám tudja,hogy szerelmes vagyok egy nálam több évvel idősebb férfiba.Időnként elpoénkodtunk arról is mi lenne ha neki lenne párja más férfi mert egyedülálló ő is. A férfinak úgy látom és érzem-akibe szerelmes vagyok-hogy érdeklem,segít legtöbbször pl amiben tud.Az anyám többször hangoztatta és hangoztatja,hogy "szállj le róla,nálad sokkal idősebb" stb. Az anyámnak nincsen segítsége,párja,és olyan férfi aki segít neki ha szükséges,eddig az ő életében akik voltak pl háztartási kiadásokba ugyahogy beleadtak,de úgy teljesen igazán egyikre se számíthatott.

Mivel az anyám így reagál a szerelmemre és úgy érzem,hogy nem akarja elfogadni,hogy már nem vagyok kisgyerek és neki lehet nem volt ilyen szerelme,párja felmerült bennem,hogy irígy is lehet és úgy érzem hogy korlátozni akar engem a saját életem alakulásában.Hozzá kell tennem,hogy sajnos még egy háztartásban vagyunk,neki nincs igazán munkahelye és pénze,nekem több a keresetem tanulás mellett.A férfi nem hibátlan,mindenkinek vannak hibái,de szerintem ez már gonoszság,ahogyan az anyám velem bánik emiatt.

-Irígység vezérelheti?Ha igen miért lehet irígy egyáltalán,hiszen a szülő-gyermek kapcsolat jó volt köztünk?

-Én gyerekként nem szabtam meg neki kivel legyen és lehet,de amikor volt valami probléma pl az anyám szinte minden nap nekem panaszkodta el hogy az ő párja miket csinál és nem hagyott tanulni vagy pihenni és fel volt háborodva hogy nem akarom folyton végig hallgatni,vagy a párja nem volt sokat otthon házimunkába nem igazán segített,de én igen ahogy tudtam és ekkor és akkor is mikor tovább aludtam hétvégén a suli miatt csörtetve kiabálva morogva benyitott a szobámba hogy mit lustálkodok és keljek fel azonnal,azzal már betelt nálam a pohár.Ha volt egy két párjával kapcsolatban(akik később rosszat is tettek neki) rossz megérzésem amiatt szóltam neki,de ő azzal nem foglalkozott.Amikor közöltem veleszépen,hogy nem hallgatom végig mindig a siránkozását és ez nem rám tartozik,hogy őközte és a párja között mi van akkor felháborodott és még ő kiabált velem.

-Nem értem igazán,hogy miért viselkedik így.

Legutóbbi beszólása az volt(mondtam hogy én megengedem a szerelmemnek hogy beköltözzön ha úgy van,(persze a költségeknek a megoszlásával)de csak ha ő is engedi akkor jöhet-a véleményét ilyen esetben ki kell kérnem,mivel ő is velem lakik :( ),hogy minek költözne be,úgyse tartanátok el engem (a munkahelyre és az ő fizikai állapotára értve-nem rokkant de van egy ket problema),de az én élettársaim mindig eltartottak téged, (Szülő tartásról egyenlőre szó sincs hiszen még nem is nyugdíjas és jelenleg ha úgy nézzük én tartom el,szóval már "korábban teljesítettem a kötelezettséget" mint ahogy kellene..) és ő vagy ti biztos nem fogtok engem eltartani. Ezen kiakadtam szépen,mivel minek kellene azért nekem a férfi,hogy az anyámat eltartsa és ezt hogy gondolja,hogy az életembe így beleszól,hogy akkor jöhet ha őt eltartjuk..

Irigy az anyám szerintetek,korlátozni akar és "magához láncolni", mint egy értéktárgyat vagy ezt miért csinálhatja?