Nem szeretném megmondani, hogy külföldre megyek? Mit tennétek a helyemben?
Az anyám túlfélt, betegesen.
Volt olyan, hogy vizsgaidőszakban rám akarta küldeni a rendőröket, mert nem vettem fel neki a telefont és addig hívogatott, amíg lemerült teljesen (vizsgaidőszak vége volt, fáradt voltam, azt hittem félálomban mindig, hogy az ébresztő csörög). Mikor felébredtem magamtól, láttam, hogy az iPaden 5 barátnőmtől üzenet, hogy hol vagyok, mi van velem, anya őket hívogat, mit mondjanak neki. Utána felhívtam, hogy mi a baj, elkezdett velem üvöltözni, hogy szétver engem, annyira ideges lett már, reggel 8 óta hívogat, délelőtt fél 11 van, miért nem vettem fel... Mondom mert szombat van és aludtam...? Hát pedig ő már a rendőrséget is felhívta és indulni akartak ők is a férjével Pestre, mert biztos volt benne, hogy valami bajom történt, meghaltam.
Ha bulizni megyek, vagy csak barátnőkkel meginni valamit, olyankor is óránként hívogat, hogy na hol vagyok, hazamentem már? Ha mondom, hogy nem, most nem tudok beszélni, akkor miért, kikkel vagyok, hol vagyok?!
Legutóbb elkísértem a páromat vidékre, üzleti dolog miatt. Én nem akartam bemenni biodíszletnek, mondtam, hogy veszek valahol egy kávét, aztán tanulok, filmezek az autóban. Közben hívott anya, hogy odaértünk-e már, mondtam, hogy igen, barátom intézi a dolgát, én tanulok az autóban. Hát úristen, nagyon zárkózzak be, nehogy bármi baj történjen, kifigyeljen ott valaki... Utána 15 percenként hívogatott, hogy ő aggódik nagyon, hogy ott vagyok egy idegen városban, egyedül a kocsiban. Jelzem, nem egy Ózd melletti zsákfaluról van szó, hanem Nyugat-magyarországi megyeszékhely belvárosáról...
A barátommal tavasszal szervezünk egy roadtripet, Budapest-Velence-Vermiglio-Bled útvonalon. A baj, hogy anyukám egyetlen dologtól félt jobban, mint a mindennapok, az pedig a vezetés, autóval közlekedés. Ő tipikusan olyan, hogy csak a heti nagybevásárláskor ül autóba, azt is elintézi hajnalban, hogy ne legyen forgalom. Utál a városon kívül vezetni, autópályáknak, négysávos utaknak, elkerülőknek a közelébe sem megy, mert "ott nagyon gyorsan mennek az autók". Ha én vezetek, ő meg mellettem ül, akkor is elkezd az előzés közben kiabálni, hogy "JÖNNEK SZEMBŐL, NEM LÁTOD?". Ha 50 helyett 56-tal megyek, akkor szerinte már száguldozom és ezért is üvölt stb.
Nem jön velünk, kettesben megyünk, de barátom mondta, hogy szerinte kezdjem el ezt neki adagolni már most, mert mire a határhoz érünk, anyám 4 szívrohamot fog kihordani lábon az ijedtségtől... Viszont félek, hogyha elkezdem már most mondani neki, mire utazunk, kiidegel a témával. Én úgy gondoltam, hogy
-el sem mondom neki, hogy elutaztunk, csak ködösítek szokásosan, ha hív. Hogy nem történt ma semmi, itthon voltam/dolgoztam, mentem erre-arra.
vagy
-elmondom, hogy elutaztunk, de csak akkor, ha már odaértünk az első állomásunkra és "mellékes témaként", nem úgy, mintha azt jelenteném be, hogy terhes vagyok ötös ikrekkel.
Nem 17-18 éves vagyok, hanem 24.
Egyedül, vagyis távol élek tőlük már 18 éves korom óta. Sosem ért baleset, vagy bármi baj (lekopogom). Tudok magamra vigyázni, mégis úgy kezel sokszor, mintha óvodás lennék minimum.
válasza: válasza:
válasza:Eddig csak anyádról hallottunk. Te miért nem tettél már évekkel ezelőtt valamit? Erre írtam hogy fel kéne nőni és ezt az egészet leépíteni. Nem megosztani vele, hogy takaritasz, meg hogy épp bulizol,meg kivel vagy, hova mentek a pasiddal, meg epp hol ülsz egy kocsiban és miért.
Anyu, két napra elutazunk a Bélával, majd utána beszélünk, puszi. Szerintem ez lenne egészséges felnőttként.
válasza:Ezt még olvasni is rossz volt 26 évesen elköltöztem szüleimtol és senki nem mutata meg hogy kell mosni mert nem kellet.takaritani már rég tudtam.főzni meg megtanultam magamtól receptekböl meg emlékezetböl.
Ugyan ez bevásálás is .
Te ilyen formán egy nagyra nőt gyerek vagy,ha helyetted mindent anyuci csinál.
válasza:"na hol vagyok, hazamentem már?"
Eszembe sem jutna anyámmal megosztani ilyen fasságokat, hogy bulizni megyek, nemhogy felvenni a telefont neki óránként.
"Közben hívott anya, hogy odaértünk-e már,"
Szintén nem számolnék be egy vidéki fél napos cucc elintézéséről, az meg nonszensz, hogy vele beszéljem meg hogy hol ülök meg odaértem-e.
"hogy szerinte kezdjem el ezt neki adagolni már most, mert mire a határhoz érünk, anyám 4 szívrohamot fog kihordani lábon"
Nem kell ködösíteni, felnőtt emberként én megmondom még otthon, hogy 2 napig nem leszek külföldön telefonközelben, mert pihenünk a férjemmel. És ennyi. Eszembe sem jutna a határnál meg 2 óránként hívogatni hogy megálltunk pisilni , vagy felvenni neki a telefont.
Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy én kedvelem a szüleimet, de nálunk így néznek ki FELNŐTTKÉNT az ilyen helyzetek. Szerintem ez az egészséges.
Kva vicces lenne, ha ezt nem tudnám kezelni 24 évesen... ez tök nyilvánvaló módon a te határmeghúzási képtelenséged.
válasza:Ez így nagyon rossz. Anyád nem lesz jobb, sőt rosszabb. Az ilyen szülők nem is engedik hogy felnőjj normálisan. Az én anyám is ilyen, de én határokat szabtam.
Engem is állandóan hívogat, mai napig, munkahelyen is, ha mással vagyok is, legalkalmatlanabb pillanatokban. Nálam ez úgy működik, ha van időm és tudok telefonálni felveszem, beszélek vele 2-3 percet aztán viszlát. Ha NINCS időm, mert dolgozom, nem vagyok telefonközelben stb. egyszerűenè leszarom. Van hogy 5 nem fogadott hívás, hát aztán? Nem tudok mást csinálni, nem érdekel. Nem tudsz a telefonon lógni állandóan. Nekem szokásommá vált úgy letenni a telefont hogy lefordítva, ha tudom hogy elfoglalt leszek.
Főzni magamtól tanultam meg, mert anyám, ha éppen velem van, még most is (23 éves nő vagyok) helyettem vásárol kaját mert hát "majd ő megcsinálja". Rendesen úgy érzi, hogy neki kell lemennie a pékségbe NEKEM kaját venni, mert én "nem tudom úgy".
Ezt a konfliktust muszáj lesz bevállalnod és anyád szemében te leszel a szar, de csak így tudsz változtatni.
Én is voltam már büdös k*rva mert elköltöztem, meg ha volt párom akivel komolyan gondoltam akkor őt választottam helyette. Voltam k*rva, nyeljek g*ecit, rohadék, apámat átkozza, szóval úgy minden.
Szóval szabd meg a saját határaid és ha ő ezt nem érti meg vagy nem tartja tiszteletben, hagyd hogy vergődjön magába, ne hagyd hogy ez megzavarja a te lelki nyugalmadat.
A másik meg az, hogy minek kell beavatni mindenbe... ha kérdezi, mondj valamit. Nem kell tudnia mindenről, főleg ha tudod a reakciót. Nálam mindig beválik a "Dolgozom." "Otthon vagyok." "Tv-zek." Az ilyen mit csinálsz, hol vagy, kivel vagy kérdésre.
válasza:Le kell építeni - ha már eddig nem sikerült, de NEM úgy, hogy a tudta nélkül lelépsz egy másik országba.
Azért arról illik szólni, ugyanis onnantól kezdve jogosan kerestethet a rendőrséggel, mivel "hivatalosan" eltűntnek számítasz.
Egyszerűen megmondod, hogy egy hét múlva elköltözöl x országba majd érkezel.
válasza:17-es vagyok, bszki, nagyon fáradt vagyok mert úgy olvastam, hogy KÖLTÖZÖL.
Srry :) De igen, megmondod, hogy elmegyek Salzburgba három napra, majd jelentkezem - és telefon kikapcs.
Bár én 23 éves koromban amikor elköltöztem abban a pillanatban meghúztam a határokat, amibe beletartozott, hogy semmit nem tudtak rólam.
válasza:Nem kell, hogy semmit ne tudjanak róla, normális kapcsolatot kéne kialakítani, ahol mindkét fél FELNŐTT.
-anyu, nyaralni megyünk két napra, majd beszélünk jó?
-oké, érezd jól magad, majd hívsz ha itthon vagytok, hogy mi volt.
Kábé ennyi lenne a normális.
válasza:Nagyon lepontoztatok, de a kerdezo nem valaszolt arra, hogy a szulei tartjak-e meg el. Ez eleg fontos teny, mert valoszinuleg ez az oka annak, hogy egy kulonelo, felnott no ilyen szinten fugg az anyjatol, hogy nem tud neki nemet mondani 🤷♀️
Vagy ha nem is eltartjak, erosen tamogatjak anyagilag, igy is lehet fogalmazni. Gondolom fel, hogy ennek vege, ha elkuldi a picsaba. Pedig azt kene, mert ennek sose lesz vege.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!