A legtöbb szülőt igazán addig érdekli a gyereke amíg cuki?

Hát nem tudom. Engem kicsiként sem kezeltek cukinak, szerintem nem értem el a szüleim ingerküszöbét (pedig szófogadó, normális kislány voltam). Tehát én nem érzek "váltást" kiskamasz korban, mert eleve sem szerettek különösebben.

Nekem viszont a lányom még 26 évesen is cuki, ha jön, elolvadok, megölelem, nagyon szeretem, eskü, még a babaillatot is érzem rajta.

Amúgy én mindig azt mondtam (amikor nagyokosok kérdezték, hogy "melyik időszak/kor volt a legszebb?"), hogy mindig az a legszebb, amelyikben éppen van a gyerekem.

De pl. volt olyan kolléganőm, aki azért akart másodikat, mert idézem: "Olyan jó lenne egy kicsikét (kicsi gyereket) babusgatni." Megjegyzem, akkor volt, 1,5 éves neki a "nagy".

Valószínűleg a kérdést egy kamasz írta, aki nem tudja kezelni a szüleivel lévő kapcsolatát az élete jelenlegi szakaszában :)

Kedves kérdező, úgy gondolom 17 éves fejjel, hogy jogosak a szülők magasabb elvárásai. Lassan a felnőtt élet kapuja fele haladsz, nem fognak mindent megtenni helyetted. Elvárják, hogy segíts a házimunkában (ezzel is önállósodsz), tanulj rendesen, hogy képes legyél az áhított munkát végezni felnőtt korodban.

Az én szüleim elvárják, hogy a szintemnek megfelelően tanuljak, de ,,azt csinálsz, amit szeretnél” módon kezelnek. Ha valamit úgy látnak, helytelenül teszek ezt mondják, hogy ezzel segítsenek.

De emellett ugyanúgy foglalkoznak a kedvemmel, ha olyan van, anyukám csinál nekem szendvicset, hoz nekem inni, stb. Nem azért, mert képtelen vagyok megtenni, hanem törődik.

Az elvárások meghozatala is egyfajta törődés.