Előfordul, hogy a szülő nem tudja kezelni, hogy a gyereke kamasz?

igen előfordul

Persze. Minden gyermekkori ciklusra igaz, hogy vannak szülők, akiknek problémát okoz. A felnőtté válás meg az élen halad, nekem úgy tűnik.

Inkább olyan van aki nem hajlandó. És bebújik a nem tudom mögé. Pontosan tudja, mekkora változások zajlanak egy kamaszban, hisz ő is átélte. Tehát ha akarná, a kamaszt át tudná kísérni ezen a korszakon, sőt, önmagát előre fel tudná készíteni erre az időszakra. Máris nem ő lenne a mártír.

5 vagyok, pont így. Leülni vele egy higgadtabb pillanatban és elmesélni nevetve, hogy figyi, tökéletesen emlékszem, micsoda háborús időszak volt ez a kamaszkor. Meg is tudlak érteni, cserébe meg picit próbáld te is megérteni, hogy ez ennek az ideje. Az a dolgod, hogy lázadj, nekem meg az a dolgom, hogy behúzzam a féket mikor már muszáj. És így tovább. Én így csináltam annak idején, a ma már felnőtt gyerekeimmel röhögve emlékszünk vissza a kamaszkori háborús zónákra. De tudjon róla mindenképp, hogy megérted őt. És tényleg engedd, hogy próbálkozzon, csak olyanért szólj amiért már muszáj. Túl lesztek rajt mindenképp. Csak ne gyűlölködős emlékei maradjanak, az fontos.

Bocs, 4 voltam. :)

Akkor pedig azt tanácsolom, bármilyen furcsa, hogy igenis vívd meg a kis harcaidat. Anyád a felnőtt, kezelje ő a saját gondjait. Ha te most ezt kihagyod, felnőttként majd úgy nyomnak el mint a cigicsikket. Nem lázítani akarlak, de inkább most egy kis harc mint egy szerencsétlen felnőttkor.