Kommunikáció gyerekekkel válás esetén?

Csak egy apróság(?):

Sose várd majd azt, hogy amikor felhívod őket, akkor élménybeszámolót tartsanak neked az elmúlt napokról. Hiába leszel te olyan passzban, hogy nagyon szívesen meghallgatnád őket, lehet, hogy ők egyáltalán nem olyan passzban lesznek, hogy hosszasan meséljenek mindenfélét. (Volt itt egy vasárnapi apuka egyszer, aki kb. ezt várta a gyerekeitől, és csodálkozott, hogy miért nem mesélnek neki, "pedig ő mindig felhívja őket", erről jutott eszembe.)

Nálunk azt hangsúlyozták ki a szüleink régen, hogy továbbra is apa marad apa, anya meg anya, és bármikor találkozhatunk. Szerintem jól tették, mivel anya újra férjhez ment, és jó érzés volt tudni, hogy nem veszekedve váltak el, és nem akarnak nekem "új apukát".

Illetve sose szidjátok a másik felét a gyereknek! (később se)

Egy tipp egy olyan gyerektől, akit az új nője miatt kb elhagyott az apja.

Hogyha nem akarod látni őket, közöld velük nyíltan!

Apám ezzel szemben azt csinálta, hogy hónapokon keresztül szrt a fejemre, aztán felbukkant, ajándékok, jófejség, majd megint féléven át nulla kommunikáció.

Nem azt mondom, hogy majd ilyen leszel, de nekem pl sokat segített volna, ha apa nem ki- bejárkál az életembe, amikor épp kedve szottyan, hanem vagy részese vagy nem.