A gyermek édesanyja tilthatja a gyermeket az apja új párjától?

Teljesen levagyok döbbenve jó pár válaszon. Gyógypedagógusnék diplomáztam, pszichopedagógusként dolgozom. A hivatásom és így az adott attitűdöm a nyitottságra van beállítva. Nagyon sajnálom, hogy igyekszem kedves lenni. Attól, mert valaha Őt is szerette a párom és engem nem kedvel, még Ő is egy emberi lény, akiben biztos rengeteg érték van, mint mindenkiben. Tudom, hogy az alap mentalitás az az, hogy gyűlölnöm kellene, de sajnálom, én nem az a típus vagyok.

A válasz, hogy miért idősebb, gyerekes pasival jöttem össze nagyon egyszerű. Ilyen a szerelem. Én sem így terveztem az életem, de semmiért nem cserélném el.

Mivel úgy ismertem meg ezt a férfit, hogy tisztában voltam azzal, hogy van gyermeke és azzal is, hogy mennyire fontos neki és milyen szoros kapocs van köztük, szerintem természetes a törekedésem a megismerésére. Az lenne a normális, ha látni sem akarnám a kicsit? Vagy komolyan nem értem egyesek mit gondolnak. És igen mikor a párommal vagyok és az édesanya átjön (nehezen megy az átköltözés) pár dobozért vagy bútorért akkor igen, megkérdezem, hogy kér-e egy kávét Vagy pont most végzem a főzéssel, őt is szívesen látom stb semmilyen tempót nem diktálok, minden apróság, próbálkozásom között hónapok telnek el. Ha valamire nem tudjuk a választ, gondolkozzunk már el kicsit mielőtt idehánynak egyesek eszetlen dolgokat.

És végül nem az az erényem, hogy fiatalabb vagyok vagy vékonyabb. Nem írtam kort se súlyt, felesleges ezzel vagdalózni. Közel se vagyok fantasztikus, de igyekszem, hogy ne gyűlölettel legyen tele a szívem.

Mivel nem a gyermekjólét a színterem, így nem vagyok tisztában ilyen fajta jogi kérdésekkel. Elsősorban személyes tapasztalatokat vártam, véleményeket, nem a személyemre tett megjegyzéseket.

Köszönöm, akik tegnap óta válaszoltak😊

Ne haragudjon meg az, aki teljesen normális választ ír(t), de nem fogom többször megnézni őket, vagy válaszolni. Mégegyszer nagyon köszönöm.

Nincs szükségem ebben a szeretetteljes időszakban idiótákkal foglalkozni, főleg nem azt olvasni, hogy milyen megjegyzéseket tesznek rám.