Miért zavarja anyámat, hogy széles baráti köröm van végre? Miért kell ezt rendszeresen megjegyzéseket tennie erre?

Gimnázium végéig nem igazán volt sok barátom a környezetembe. Egyszerűen mindig megvolt az osztályok egymástól való elszigetelődése, a barátaim mindig osztályon belüli embereket jelentettek főképp, esetleg a DÖK-be bekerült barátaim barátait, vagy akikkel közös szakköröm volt a koliba. Így úgy adódott, hogy kevés barátom volt, mindig 1-4 körül, ezeket ráadásul főleg a közös iskolai tapasztalatok, egymásrautaltság tartotta össze, aztán vége.

Most egyetemista vagyok, és szabályosan felvillanyoz, hogy kisebb az egymástól való elzárkózás, nem vagyok burkoltan arra korlátozva, hogy csak olyan emberekkel barátkozzak, akikkel közös órám van. Persze, vannak olyan barátaim, akik egyben a szaktársaim is, de mások is vannak, akár tök más karról, és nem csak a szobatársaim. És biztos lehetek benne, hogy biztosan van olyan ember, akivel semmi érdek (együttélés, jegyzetkérés) nincs a háttérben, nem ennek apropóján ismerkedtünk meg, hanem spontán tényezők által és fenn tud maradni a kapcsolat, keressük egymást.

Na anyám szerint ennek semmi értelme, időpocsékolás, miért nem tudok csak a szaktársaimmal, meg praktikus okokból a szobatársaimmal, esetleg az ő ismerőseikkel jóban lenni, az bőven elég. Semmi hasznom nincs az ezen kívűli dolgokból.

Amit még teljesen elutasít az az, hogy vannak külföldi, leginkább kelet-ázsiai barátaim is. És igazából azzal is van baja, akivel amúgy van szerinte "praktikusabb" része is az együttöltött időnek, mint szimpla jól kijövünk, és ennyi. Tehát az is zavarja, hogy én miért tanulok együtt olyan csajjal, aki hasonló szakon van mint én, van neki is ugyanaz a(z egyébként matematikával kapcsolatos) tárgya, mint nekem, csak neki angolul, nekem meg magyarul, mondván szerinte semmi értelme, hogy én fektetek abba energiát, hogy ugyanazt az anyagot értsem angolul is.

Tulajdonképpen nem értem mi zavarja. Ha mesélek róla, hogy amúgy a tanulmányommal mizu, akkor semmi gond nincs, a legrosszabb zh-im is négyesek voltak a félév során. :D Szóval az, hogy eddig mondhatni introvertáltként léteztem életem elmúlt húsz évében, majd hirtelen ehhez képest extrovertált lettem még csak rossz hatással sincs rám.