Volt sértődés/vita abból nálatok, ha Szenteste már nem otthon akartatok ünnepelni, hanem a párotokkal kettesben?

Nálunk nem. Én adtam be a derekam, és a leendő férjem családjával mentem Szenteste rokonozós vacsorára évekig. Teljesen természetesnek vették, hogy az enyémeket faképnél hagyom. Amikor már házasként, a gyerekünk születése után kikértem magunkat ezekből a szentestékből, mondván, hogy szeretnénk szűk családi körben tölteni, az arcokból, a visszakérdezésből ("mert?"), a hangból tisztán kiéreztem a sértődést. Még ha utána olyan konkrétan nem is mondtak vagy tettek semmit. Azóta is tüske maradt bennem ez a kettős mérce, hogy az én családom nem számít, csak az övék, az nagyon. Azt vártam volna, hogy minimum miután én évek óta elhagytam a családi szentestéimet, és zarándokoltam az ő családjukhoz, ugyanolyan természetesnek vegyék, hogy az ő gyerekük is kirepül a fészekből. Persze náluk egyébként is sokmindenben ez a helyzet, nem akarják elfogadni, hogy felnőtt a fiuk. Szóval ez a szentestézésre adott reakció (amiről én is tudom, hogy önmagában nem nagy szám) is azért emészt ennyire, mert a többi kis szilánkkal együtt egy kisebb jéghegyet alkot.

Nem igazán, távol élek a családomtól szóval nálunk alap volt, hogy szenteste a párommal vagyok és másnap haza utazok. Mellesleg anya amúgy is dolgozik karácsony valamelyik napján, így ezért sincs vita :D

13# te voltál, akinek a családja nem számított, csak az övék, különben nem csináltad volna évekig. Bunkóság elvárni, de megcsinálni is, az meg nem az ő hibájuk.

Nem. Nálunk az a szokás, hogy a szentestét mindenki otthon tölti.

Mi a Szentestét a családdal szoktuk tölteni, mármint a férjem és az én családom is összejön együtt. Korábban, még a kapcsolatunk elején úgy csináltuk, hogy ki-ki a maga családjával Szentestézett és utána voltunk kettesben is. Szóval meg lehetett oldani, hogy mindenkinek jó legyen, persze ehhez az is kell, hogy mindegyik fél akarja, és azért viszonylag közel legyünk.

17, oké, de mondjuk neki van egy testvéred, akinek van egy párja, és az ő családjában is az a szokás, hogy a gyerekek családostól hazamennek. Na, máris meg vagytok lőve.

Nem volt.

Nekünk nincs rá igényünk hogy kettesben legyünk, DE mindkettőnk szülei mondták hogy ha azt szeretnénk akkor nekik jó úgy is, csak szóljunk időben hogy akkor ne készüljenek annyi kajával.