A barátom pakisztáni és ezért anyámat zavarja ez a kapcsolat. Mit kezdjek a helyzettel? 20l
Egy egyetemre járunk, egy helyen random összefutottunk, kb ennyi a megismerkedésünk háttere. Nagyon friss még ez a kapcsolat egyébként.
Amikor anyámnak meséltem róla, teljesen kiakadt. Közölte velem, hogy már az sem tetszik neki, hogy barátkozom külföldiekkel is, de ez már több a soknál. Meg a kulturális különbségek, meg ha bemutatnám otthon, akkor ő hogy tud majd vele beszélni, mit szól majd a környék, meg akkor el fogok költözni Pakisztánba, hogy látja majd ő az unokáit, egyáltalán hogy fog azokkal is beszélni... Na amióta említettem a srácot, anyu minden nap ír nekem minimum egy ilyen üzenetet. (Kollégiumban vagyok, havi egyszer járok haza.) Ő az első olyan kapcsolatom, akit említettem otthon.
Konkrétan én amúgy mondtam neki, hogy basszus, két hete sem vagyok vele együtt, ne menjünk már odáig, hogy majd közös gyerekek(pláne, hogy egyáltalán nem szeretnék :D), meg költözök Pakisztánba.
Nagyon a részletekbe nem mentem bele neki, de jelenleg nem is az életreszóló kapcsolatot és elköteleződést tervezem, most ettől a sráctól függetlenül. Együtt vagyunk, tök jó, töltünk együtt időt, de majd alakul, kifejezetten nem mondanám magamat hű nagyon szerelmesnek. Ha összeférhetetlenek vagyunk, akár kulturális okból, akár csak simán nem működik, akkor úgyis vége lesz.
De mintha anyám ezt meg se hallaná. Leginkább arra van ráállva, hogy ő és a jövőbeli unokái, ő hogyan fog beszélgetni a "leendő vejével", meg a "falu" szája.
Amugy meg az csak nekem esetle, hogy a csaj azt kérdezi hogy hogyan kezelje az annyát, és nem azt hogy jogos-e annak a félelme?
Már mint nem hülye, azért dönteni ő is tud.
Igen laza kapcsolatban benne vannak, komolyabb esetén pedig nőt kiviszik külföldre és elvárják hogy úgy viselkedjenek ahogy vallás írja.
Más világ, nem európai nőnek való
"Ilyen kivel beszélhetek, mit vehetek fel dolgokat nem tolerálom például."
. Ez nagyszerű, de volt már kapcsolatod, ahol ezt próbára tették?
#18 Nem is egy ilyen volt, a korábbi kapcsolataim közel fele így ért véget, ami számszerint hármat jelent. Én nem vagyok féltékeny, se kontroláló, ezért az ilyesmiknek legkisebb szikráját sem viselem el. Első alkalommal még nyugodtan megbeszélem, megmondom, hogy ezzel mi a baj. Második alkalommal vége.
Amúgy az elején én leszögeztem, hogy nem hagyom el az országot, a jövőbeli végzettségemmel máshol nemigen tudnék elhelyezkedni, másrészt a terveim nem kompatibilisek azzal, hogy ne itt éljek. Ő meg azt mondta, hogy ezzel semmi baj nincs, ő nem tervez hazamenni, de úgy látogatóba sem, egyedül neveli a húgát (szülei nem élnek, más családtag nem vállalta) és szerinte nem lenne neki jó otthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!