Szerintetek lehetséges hogy 22 évesen találja meg az igazi apját a barátnőm?

Tényleg nincs meg, hogy itt a gyerek a fontos? Nem anyuka, nem apuka, a gyerek joga ahhoz, hogy honnan pottyant ide. F.sza bizalmi kapcsolatot alakíthatott ki sajnálnikellengemanyu a saját lányával, de tényleg. Menjen el terápiába ha annyira nem bír valamit 22 évig feldolgozni, vagy esetleg maga sem tudja, kicsoda apuka? És eljátssza a sértődöttet? Az érzéseihez természetesen joga van, de ha már gyereket vállalni tudott, ennyi idő alatt talán felnőhetett volna a feladathoz. Válaszoljon a gyereke kérdéseire, ne a saját (vélt vagy valós) sebeit nyalogassa.

Halál unalmas vagy: még egy idióta, aki szerint a szülő nem ember, és csak a gyerek számít.

Azért ne személyeskedjünk, én sem minősítettelek téged, ezek szerint a gyereknek az a jobb, ha az utcán kóricálva keresi az elképzelt apját, vadidegent akar megkérdezni, hogy ő-e az, ja, nem, az anyucinak jobb. Sose vállaljon gyereket az aki nem hajlandó őszinte lenni vele.