Milyen apa az ilyen?

A véleményem röviden:

- Az, hogy a legnagyobb gyerekkel az apa nem foglalkozott addig, amíg a legjobban kellett volna (gyerekkorban), arra nincs mentség.

- Alapvetően nem lenne vad dolog, hogy egy 23 éves ember nyaralását csak részben fizeti a szülő, főleg ha a fiatal már dolgozik, DE: olyan nincsen, hogy "nem tudja megmondani, mennyivel tud beszállni". Teljesen reális elvárás, hogy a 23 éves tervezni akar az idejével és a pénzével is.

- Ezek után lazábbra venném a kapcsolatot a kedves apukával a fiú helyében.

"Egyszer nem vitte az apja nyaralni ."

Akkor most miért vinné?

Gondolom, te a fiú vagy. Felejtsd el apukádat. Ne foglalkozz vele. Foglalkozz azokkal a családtagokkal, barátokkal, akikkel tényleg jóban van.

Nekem is elváltak a szüleim, apukám sose foglalkozott velem.

Ezt ennyi idősen már elfogadhatnád, nem vagy kisgyerek. Sok fájdalomtól megkíméled magad, ha nem olyantól várod mindig a szeretetet, akitől tudod, hogy úgysem fogod megkapni.

Egy kicsit sántít a történet.Ha pár nap múlva indulás és nem sátorozni mennek a közelbe, akkor legalább a szállást valakinek már ki kellett fizetnie.

Ha apuka fizette, akkor azzal beleszállt a nyaralásba. Aztán ott van még az odautazás, étkezés, költőpénz stb.

Szerintem a srác barátnője lehetsz.

Abban igazat adok, hogy gáz az apa viselkedése.

Szerintem a srácnak se kéne apa új családjával nyaralni, maximum akkor, ha nagyon jó a kapcsolatuk, de nem úgy tűnik.

Szóval eleve azt mondtam volna, hogy kösz, nem.

Ezeknél a történetetknél az apa mindig hátránnyal indul.

Egyrészt jogos elvárás, hogy legalább egyszer vinné el a fiát nyaralni.

Másrészt jogos elvárás, hogy egy 23 éves felnőtt a saját nyaralását állja.

Ha a fiú nem tudja fizetni, akkor ne menjen, és kész. Az se szégyen, hogy most nem úgy áll anyagilag, minden fillért másra szán. Ha meg apuka most sem fizetné az egészet, akkor nem biztos, hogy olyan fontos, ott legyen a fiú.

Apa és fia nem tud egymással normálisan kommunikálni.

Mindkettő lüke.