Apám autista. Dolgozik, ellátja magát. Jogos hogy nem akarok unokát rábízni? Még nincs baba de tervben van.

30-as Akkor hagy borítsam fel a világképed! Nem vagy köteles senkivel tartani a kapcsolatot, nem kell másoknak megfelelned, ha felnőtt, független ember vagy, akkor sem, ha rokonok.

Ameddig ez a felismerés nem érkezik meg, szerintem alkalmatlan vagy gyermekvállalásra!

Hány éves vagy, mióta kapcsolatban, anyáddal élsz?

Kérdezőcske:

- Gyereket magának szül az ember és nem a szülei nyakára.

- Nyilvánvaló, hogy az apukád már titeket sem akart, így az újabb kis kakicsomagra sem lesz kíváncsi. Nem fog megsértődni, hanem örülni fog, hogy megússza és nem kell a bömbölést hallgatnia.

- Lehet, hogy apád autista, de a gyereked is simán lehet az, mellesleg nálad is van baj a toronyban bőven. Mondd, miért kellene ezt a vérvonalat szaporítani?

- "Tervben van a baba" - és? Csomó nő akar gyereket és nem lesz, különösen most, akik be vannak oltva, tömegesen vetélnek el. Úgyhogy a terved lehet hogy csak terv marad.

- Mellesleg teljesen igaza van a családodnak. Aki ebben a helyzetben gyerekvállaláson gondolkozik, annak nincsen rendben az agya, bolondok meg ne szaporodjanak már.

Ez tipikus felteszek egy kérdést, megkapom rá a legértelmesebb választ, de nem, akkor sem jó, mert kitalálok valami erkölcsi aggályt...

Azért kicsit se ellentmondásos, hogy erkölcsi kötelességnek érzed, hogy kapcsolatot tarts fenn energia vámpírokkal, de azzal semmi gond, hogy még a jelenlétedben se add a gyereked a nagyapja kezébe? Nekem ez nem életszerű.

Ennek a kerdesnek mi ertelme volt? Azt akarod, hogy sajnaljunk a szar helyzeted miatt, amit gyakorlatilag te okozol magadnak?

Az ilyen embert nem lehet sajnalni. Ha te nem teszel magadert semmit, akkor mas se tud segiteni rajtad.

Szia.

Nem, nem vagy köteles odaadni neki a gyereket úgy, hogy kettesben legyenek, ha nem érzed a bizalmat.

Az én apám nem autista, szimplán csak egoista, és soha senkivel nem törődik, csak szipolyozza ki a lelket meg az anyagiakat és lép tovább.

Nem mutattam meg neki a gyereket, képen sem. Nem érdemli meg, és nem bíznék meg benne annyira, hogy egy csokit elfogadjak tőle.

Ezt neked kell érezned, a családban volt emiatt hápogás, most már nincs.