Vajon mi lenne a jó döntés?
Kicsit hosszú lesz.
Szóval 30 éves vagyok. 4 éves korom óta él nevelőapámmal anyám.
Míg gyerek voltam, úgy havi 1x leitta nevelőapam úgy magát, hogy agresszív lett. Ekkor engem mindig maradandóan megvert, valami mondvacsinált okból. Stresszlevezetés. Anyám ezt végignézte minden alkalommal, szó nélkül.
Mikor kamasz lettem, onnantól ezek a fizikai bántalmazások elmaradtak. Verbálisan viszont kaptam. Nem keveset.
Anyámat verte itt már inkább.
23 éves voltam, mikor kitudtam szakadni ebből a közegből. Addigra ezek a kitörései nem havi 1, hanem havi 2-3 alkalommal voltak már.
Mikor elköltöztem egy vita alkalmával (üres zsebbel), anyám csak annyit mondott, hogy jól teszem, éljem az életem nyugodtabban.
4 évig nem is mentem haza. Anyámmal messengeren tartottuk a kapcsolatot és ennyi. Én nem mentem, ő meg nem jöhetett, nevelőapám megtiltotta neki.
Megszületett a fiunk, az kezdte el törni a jeget. Akkor mentem haza először. Úgy nézett ki, rendeződnek a dolgok. Vagyis én és anyám/nevelőapám fele. Anyám és nevelőapám közt már szinte napi szintű a veszekedés, sokszor tettlegesség.
Azt hozzáteszem, 3 tesóm lett nevelőapámról. Hugom elköltözött 18évesen otthonról, ő azóta nem volt otthon, 7 éve. Ő is csak anyával messengeren beszél.
Egy fél éve nyúzzuk anyát, szakadjon ki ebből a fertőből, ami náluk megy. Váljon el, éljen boldogan, ne elnyomásban.
Konkrétan meg van szabva hova mehet (pl nem dolgozhat), mire költhet, mit főzhet, stb.
Végre úgy nézett ki, hogy hatottunk rá. Beadta a válópert 2 hete.
Erre ma mi van?! Elmentek közösen nyaralni, 4en, a 2 kisebb tesómmal, mint egy boldog család. Ma jöttek haza, majd anyám fogta, és visszavonta a keresetét, mégse akar elválni.
Férjem határozottan kéri, függesszek fel anyámmal minden kapcsolatot. Ha neki ez az elnyomás kell, csinálja. Valahol megértem férjemet, mert sokat aggódom anyámon.
De mellette ott van, hogy csak ő(k) az egyetlen rokonaim. Csak az anyám. Mióta megvannak a gyerekeink, ő az egyedüli, akire tudom bízni őket. Fiam imádja a mamát is (másik mamával nem tartjuk a kapcsolatot), tesóim is. Emiatt én nem szakítanék meg mindent.
Egyszerűen nem tudom anyám miért ilyen naív. 26 éve viseli ezt el. Mostmár napi szinten.
Emellett nevelöapám kisemmizte. Egy 40milliós házat ( a szülői házunkat) eladatta vele. Cserébe az ő nevére vettek vidéken egy házat, a különbözetét pedig elköltötte. Most az a legújabb, hogy azt a házat a 2 kistesóm nevére iratja, anya nehogy a bírósággal saját részt szerezzen, illetve én és a nagyobbik hugom véletlen se örökölhessünk.
Mit tennétek?
válasza:
válasza:Tehát ennyire kicsi az a két testvéred? Még nem járnak óvodába sem? Anyukád évtizedek óta élt ebben a légkörben és ezután szült oda még két gyereket, eszem megáll!
Egyetlen ötletem van még.
A gyermekvédelemnél bejelentést tehetsz, hogy az apa bántalmazza a családját. Egyébként simán elképzelhető is, hogy nemcsak anyukádat, hanem a gyerekeket is üti-veri. A gyermekvédelem kimegy, ez már önmagában meghökkentő lehet az apának. Aztán, ha helyzetük magaslatán állnak (ami persze nem biztos), akkor hamar leveszik az otthoni légkörből, hogy itt valami nem kerek. A gyerekeket nem veszik el minden szíre-szóra, de ha rendszeresen visszajárnak és rajta tartják szemüket a családon, akkor elindulhatnak pozitív folyamatok. Egyébként ilyen légkörben szinte biztos, hogy valamennyire sérültek lelkileg a gyerekek, akkor is, ha ellenük sem testi, sem verbális erőszak nem irányult. És ezt úgyis észrevennék óvodában, vagyis egy lelkiismeretes óvónő is jelezne a gyermekvédemiseknek.
válasza:11-es, ez nem így van.
Az nem tettenérés, hogy fél órával a bántalmazás után látják őket. Az elcsattanó pofont látni - az volna a tettenérés.
Ha pedig ott vannak, akkor elmondják, hogy a nő tehet feljelentést, meg egyebeket. Rendőrtől hallottam, hogy ilyenkor az esetek 99%-ában már kibékülnek a felek, és együtt (!) mondják azt, hogy valójában semmi se történt, szeretik egymást, nem akarnak rendőrségi ügyet. A rendőrök meg mindezt tudomásul veszik, ui. ez nem közvádas, hanem magánvádas bűncselekmény, magyarul, ha az érintett nem tesz feljelentést, akkor nincs ügy.
válasza:11! Nem érik tetten, mivel nem a rendőrök elött üti anyámat. Mondom, az ég világon semmit nem csinálnak. Ha anya kérné, elvihetnék esetleg 72 órára. De anya sose kéri. Irnak egy jegyzőkönyvet és ennyi.
13!
Nem tudom honnan veszed, hogy még nem ovodások. Leírtam 12-14 évesek. Hozzájuk 1 ujjal nem ér. Ez tuti.
1 honappal ezelött mikor kinn voltak a rendőrök, lejelentették a gyámügy fele. Annyit tesz a gyámügy is, hogy havi 1x fel fogják hívni anyát, hogs mi a helyzet, 3havonta kimennek házhoz is.
válasza: válasza:"Leírtam 12-14 évesek. Hozzájuk 1 ujjal nem ér. Ez tuti."
Azért ne vedd 100% biztosra. Te is mondtad, hogy leginkább messengeren tartjátok a kapcsolatot. Sok minden történhet amiről te nem tudsz.(nem azt mondom, hogy történik, csak azért nem kell kizárni ezt a lehetőséget se)
De ahogy 13-as is mondta, ha testi bántalmazás nem is történik feléjük, biztos lelkileg is sérülnek egy ilyen házban.
De, 100%biztosra veszem, hogy hozzájuk nem ér.
Sőt, azt is tudom, hogy ők pl élből elküldik az apjukat, flegmak vele, visszabeszélnek. Nekik mindent is lehet.
De az tény, hogy nem normális ez a helyzet. Én is ugye ebbe nőttem fel, pszichológushoz hártam évekig
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!