"Degeneráltnak és csapnivaló szülőnek neveztem a szüleimet", ezért anyám haragszik. Érthető, hogy nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni?

Igazából ez a beszólás nem pont úgy történt, ahogy elsőre tűnik. Mind a ketten láncdohányosok, így anno 7 éve, 13 évesen nem volt nehéz cigihez jutnom és kipróbálni. Természetesen lebuktam. Azóta anyám meg van győződve róla, hogy én rendszeresen dohányzom(ami egyébként nem igaz), ezért folyamatosan gyanúsítgat, számon kér, és nem hiszi el, hogy én nem dohányzom rendszeresen, mindig vitáig fajul egy ilyen beszélgetés. Szerintem érthető, hogy a tököm tele van ezzel a 7 istenverte éve tartó bacogatásssal. Nincs hónap, hogy ne jönne elő, de van, hogy heti többször szóba kerül, holott semmi jel nincs arra, hogy én rendszeresen dohányoznék. Konkrétan anno online oktatásban se volt jel, pedig apu 1 hónapig otthon volt, ráadásul akkor még kiskorú voltam, tehát kolis nagykorú barátok híján, ha akkor is cigiztem volna rendszeresen, akkor a szüleimtől kellett volna elcsennem. Meg anyu most is, kb rám van telepedve a szabadsága alatt, akkor is, ha nem közös programunk van, és nem lát cigizni, mégis gyanúsítgat.

Na az eheti szokásos vitán nagyon felhúzott, és így megmondtam, hogy nem cigizek, de ha dohányoznék, akkor a helyükben csapnivaló szülőnek tartanám magam, hogy egy csomó lehetőség volt észrevenni, de mégsem sikerült. Meg, hogy egyébként nem vagyok degenerált, hogy azért fizessek, hogy hamarabb megdögöljek.

Na azóta nem áll szóba velem. :D Én viszont nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni, szerintem nincs okom a megbánásra. Ráadásul ő sem szokott soha bocsánatot kérni, még akkor se ha bőőven lenne rá oka. Én meg nem fogok bocsánatot kérni egy olyanért, ha okom sincs rá. Ő cseszeget hét éve minden ok nélkül, magának provokálta ki szerintem...