Mit lehet kezdeni egy olyan 19 éves gyerekkel, aki nagyjából egy 12 éves szintén éli az életét?
Két dolgot megjegyeznék az elején. Nem a sajat fiam, tehát ilyen gúnyos, miért nem nevelted meg válaszokat nem kérek.
A másik, hogy a gyereknek nincs szellemi vagy testi fogyatékossága.
Szóval adott egy közpiskolat most befejező gyerek. Nincs jobb szó rá, sajnos rettentően korlátozott képességű. Az élete jelenleg abból áll, hogy délben felkel, a másik 12 órában meg semmit nem csinál csak ül a számítógép előtt és youtubeozik meg játszik ilyen 10 éveseknek való játékokkal. Sajnos nagyon buta, szakmunkas vizsgán 2x bukott, 3. alkalommal csak úgy ment át, hogy a tanár elcsalta neki. Utána volt ilyen 2 éves érettsegin, írásbelin bukta, szóbelin nagyjából mindenből kettessel rugdosták át. Szocializációs képessége, tudása a világról nulla. Ha megkérdezed ki Magyarorszag miniszterelnöke, fogalma sincs róla. Egész nap egy búcsús, 300 ft-os "fénykarddal" rohangál itthon, és a SOHA, SEMMI témája nincs a transformers, lego, marvel filmek hármason kívül. Annyira életképtelen szegény, hogy egy vajas kenyeret nem tud megkenni (szó szerint), vagy alapdolgokat megcsinálni, mondjuk valamennyire felnőttesen kommunikálni, vagy bevásárolni egy boltban. Nincsennek barátai, , nincs társas kapcsolata, semmiféle jövőkép nincs előtte. Tavaly nyaron elküldtem dolgozni 2 helyre is, mindkettőtől kirúgták pár nap után, mondván, hogy teljesen alkalmatlan bármire is (még segédmunkásnak is) Kommunikálni emberekkel semmilyen szinten nem tud. Az apja 5 évesen hagyta el, az anyja egyedül nevelte, de ő se az a túl céltudatos, talpraesett egyén. Tutyimutyi, na. Sajnos teljesen a saját képére formálta a gyereket. Hiaba próbálom noszogatni a gyereket, hogy így nem lehet élni, ő is, meg anyja is támadásnak vesz mindent. 4 éve vagyunk együtt, régebben még eljött velünk közös progamokra, most, hogy "felnőtt" viszont már semmire nem hajlandó. Ha nem gépezik, akkor transformeseket gurigat a padlón, meg mancs őrjárt színvonalú, 10 éveseknek való mesefilmeket néz. Jelenlegi állapot szerint, élete végig velünk fog élni, mert teljesen életképtelen.
Most megy a balhé, mert én megmondtam, hogy nem fogom eltartani, meg elviselni a semmittevését, vagy ő megy, vagy én. Csak azért nem lépek fel vele durván, mert az anyjat nagyon szeretem, illetve beteg, van így is elég bajunk, nem akarom szítani még jobban a tüzet.
A gyerek egyébként úgymond teljesen igénytelen, soha nem kér pénzt semmire, nem bulizik, turkalóból ruházzuk stb stb és amugy egy illedelmes, csendes gyerek.
Nekem nincs sajat gyerekem, es őszintén szólva fogalmam sincs mit kezdjek vele. Próbálnám szerencsétlent az élet dolgaira tanítani, de nagyon korlátozott képességű.
#9
Ha kidobod a gyereket, akkor az anyja is megy vele. Vagy mit képzelsz? Kidobod az életképtelen gyereket, ti meg az anyával boldogon éltek ketten, vagy mi? Ha nem bírod a helyzetet, akkor szakítanod kell a nővel.
Ezek a kérdések arra jók, hogy valaki elképzelt ideáit megerősítsék a válaszok.
A kérdés leírásában szereplő dolgok igencsak szubjektív meglátások, és simén lehetséges hogy nem fedik a valóságot.
Ilyen kérdésekre kár érdemben válaszolni. A kérdező csak élvezkedik a beérkezett válaszokon.
Tanár létedre felismerhetnéd hogy nem simán buta a gyerek.. az amúgy csendes, illemtudó fiú egy 10 éves szintjén játszadozik, társas kapcsolatai nincsenek, ez nem lustaság.
Már most elég késő vele foglalkozni de nem lehetetlen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!