A szülők miért akarják annyira hogy a gyerekük diákmunkázzon?

Elég sok pozitív hatása van, ha valaki kipróbálja. Nyilván nem egész nyáron, de mondjuk egy hónap simán beleférhet.

Jobban ráérez a gyerek a pénz értékére és, hogy mit érdemes megvenni, ha neki kell gürizni érte. Az, hogy nem tudja beosztani szerintem pont nem baj, jobb, ha ebben a korban vesz pár hülyeséget, amit később megbán mint felnőttként. Mondjuk pont azt látom, hogy aki magának keresi a pénzt jobban meggondolja mire szórja el.

Motiváló lehet a tanulásra is, van olyan ismerősöm aki itt értette meg, hogy ha nem tanul ilyen szar melókat nyomhat egész életében.

Tapasztalatszerzésnek sem utolsó, pl. rájönni, hogy hogyan működik egy munkahely, hogyan kell beilleszkedni, alkalmazkodni stb...

Mert úgy vannak vele, hogy addig sincs otthon. Meg valószínűleg azt hallották a tévében, hogy milyen jól megfizetik most őket, ezért vérszemet kaptak.

Ha pedig az életre nevelés az, hogy egy életre úgy tekintsenek a munkára, min egy szükséges, kötelező rossz, akkor ilyen téren hatékony.

Én meg most úgy írok ide, mint aki gimnazistaként nyomta a diákmelót és eltelt azóta 7 év az életéből.

"Egy 15-16 éves szerintem nincs olyan szinten, hogy egy komplett fizetés összegével (80,000-100,000 ft) bánni tudjon."

Személyfüggő. Én például mindig is sajnáltam költeni a pénzt, ezért már tiniként is halmoztam a megtakarításokat. Míg nevelőfaterom alkoholfogyasztási szokásai, játékgépezései, meg költekezései miatt sosem volt pénz semmire tehát mindig mindenki tőlem kuncsorgott.

"Szerintem ebben a korban kell megtanulni, hogy mennyit is ér a pénz, hogyan is kell bánni vele és hogy hogyan kell felelősséget vállalni valamiert, ami rád lett bízva."

Semmit nem tanultam erről kifejezetten a diákmunka miatt. Biztos részben a személyiségem, részben az anyám neveltetése és az átszűrődő minták miatt (állandóan spórolni kell, ment a jajjongás hogy nincs pénz) én egészen 8-10 éves korom óta amikor megkaptam az első "fényes" 10,20,50 forintos érméket nagyjából ugyanúgy kezelem a pénzt, mint akkor. Ez semmit nem változott: nem szeretek költeni akkor érzem jól magam ha tudom vár még rám a sok tartalék pozitív mérleggel zárom a hónapot. Míg mások a diákmunkából, vagy rendes jövedelmükből is ugyanúgy elszórják a pénzt. Ez egy mítosz, hogyha "megdolgozol érte majd megtanulod".

"Akkor értjük meg igazán, hogy anya meg apa miért nem ad bizonyos dolgokra több ezer forintot, miután magunk is kemény munkával megdolgoztunk érte."

Meg van ahol akkor, amikor rájössz hogy kétlábon járó idióták nevelnek akik nem tudnak gazdálkodni és minden szar prioritást élvez a te igényeiddel szemben. Azaz rajtad spórolnak, nem más kiadásokon és beléd ültetik a lelkiismeret furdalást azért ha kérsz, rátolják a gyerekre a pénztelenségből eredő stresszt: amúgy sincs miből, szégyelld magad hogy itt "követelőzöl". Nincs pénz ruhára, nincs pénz osztálykirándulásra, nincs pénz kondibérletre, ne akarjál zenét tanulni, sem nyelviskolába járni a havi 60k cigire és piára alapkiadás szóval te csak ne akarjad majmolni az osztálytársaid hülyeségeit, menj el szépen dolgozni ha ilyen igényeid vannak és fizesd magadnak.

Hogy belekóstol a munka világába azt meg inkább hagyjuk. A legtöbb diákmunkával inkább ne akarjon belekóstolni. Egy ilyen mekiben meg tesco árufeltöltőként tapasztaltakkal legfeljebb akkor megy valamire ha szociológia szakon akar tanulni, és szakdolgozatot írhat arról milyen a munkás alvilág.

Egyébként támogatom, hogy a gyereket fokozatosan arra neveljük hogy egyre önállóbb legyen, egyre több dologból vegye ki a részét ennek lehet módja az is(!) hogy elmegy dolgozni és saját jövedelemre tesz szert, csak ez ne arról szóljon hogy a szülő a saját felelősségét rá akarja tolni a gyerekre. Viszont nekem mostanában lett aktuális hogy egyetem mellett gyakornoki állást keressek, és a kutyát nem érdekli a diákmunkás a tapasztalatod, más a munkakörnyezet, mások a feladatok is tehát aki otthon feküdt nyáron 17 évesen semmilyen hátránnyal nem indul a szakmai fejlődésben. Az meg már rég szar ha most kell rájönnie mi a felelősség, és mit lehet kezdeni a pénzével és nem az elmúlt huszonakárhány évben tanulta meg fokozatosan. Ha így van ott valamit nagyon elb.sztak a szülők és nem azt hogy nem küldték diákmunkára a falusi húskombinátba.

Van igazság a mondani valódban, hogy aki egész évben tanult, bejárt az iskolába, végignyomta, készült stb. az nyáron lazuljon, majd középiskola után/egyetem után lesz 30-40 éve dolgoznia.

De ott van a kontra is, egyrészt, hogy egyrészt a gyerekek általában megtanulnak gazdálkodni a pénzzel.

"Valószínűleg elszórja majd hosszútávon felesleges dolgokra amiket meglát és megtetszik neki, mert még nem tart ott fejben hogy ezt jogsira vagy lakásra is félretehetné."

Szerintem nem lehet általánosítani. Nyilván, vannak gyerekek, akik elszórják a pénzüket (felnőttek is vannak, akik elszórják 5 nap alatt a fizetésüket), de nagyon sok tizenéves (pl. én is) félre is tesz a fizetéséből jogsira, házra, egyetemre stb.

Másrészt pedig nagyon becsülendő, ha valaki már tizenévesen elkezd dolgozni, miközben nem lenne neki muszáj.

Egyébként szerintem minden diáknak szíve joga, hogy elmegy-e dolgozni, vagy sem. Van, aki nyáron csak pihenni akar egy egész éves hajtás után, valakinek meg kell a pénz, és kénytelen munkába állnia.

"Egy 15-16 éves szerintem nincs olyan szinten, hogy egy komplett fizetés összegével (80,000-100,000 ft) bánni tudjon. "

Épp azért játsszon a saját pénzével

"A magyar szülők többsége egyszerű proli piacképes tudás nélkül, és úgy vannak vele, hogy amiért nekik xar (volt), nem baj, ha gyereknek is az."

Ja. Mondjuk én épp nem Magyarországon élek és itt nálunk nem nagyon van olyan gyerek 16 felett, aki ne dolgozna. Heti 4-12 óra atprufeltoltes, kassza, Meki, ujsagkihordas, kinek mi, de kb mind dolgozik. Nem azért, mert a szüleik prolik piacképes tudás nélkül és ha nekik xar volt, a gyereknek is legyen xar, hanem azért, mert onalloak szeretnének lenni. Ha heti 4 órát pakolgatja az árut mondjuk a Lidl-ben, azt is két vagy három napra elosztva, keres vele négy hét alatt 80 eurót, ami a saját pénze és amivel azt csinál, amit akar.