Apa folyton bánt, verbálisan, de nem tudok elköltözni, mert még gimnazista vagyok. Mit tegyek? Nem bírom már?

Egy mélységesen önbizalom hiányos lány vagyok. Se barátaim, se párom. Apukám folyton emiatt csúfol. Mindig felhozza, hogy sosem lesz senkim, sosem fogok elköltözni innen és 40 éves koromban is szingli nőként fogok élni.

Mostanában azzal piszkál, amiért még sosem voltam férfival. Nem mondtam el neki nyilván, csak gyanítja, mert egyértelmű, sulin kívűl sehova sem járok.

De ezzel miért foglakozik egy tizenéves lány apja? Egy nap legalább 10x kicsifúl azért, mert szűz vagyok és a párban járó osztálytársaimra meg folyamatosan célzásokat tesz, hogy őket már d.gják.

Nem, ez sajnos nem kitaláció. Bárcsak az lenne. Eléggé abnormális, hogy egy apa így viszonyuljon a lányához. A legtöbben féltik őket a pasiktól, az enyém meg kicikiz azért, mert nem volt még senkim.

Ha összetalálkozunk a házban, úgy hív, hogy “Szűzi” ..... ez számomra nagyon degradáló. És gyerekes. Nagyon bánt.

Én is cikinek érzem, hogy nincs senkim, nagyon vágyok egy párra, de az önbizalomhiányom miatt ismerkedni sem merek. Egy kicsit szoc. fóbiás is vagyok. Ezen nem sokat segít, hogy viccet gyárt belőlem az apám.

Ma mondtam az anyukámnak, kicsit álmodozva, hogy mi lesz akkor, amikor nekem lesz egyszer gyerekem, erre az apám meghallotta és rávágta, hogy én mégis hogyan szülnék? Nem fog felcsinálni senki.

Különben meg nagyon féltenek. Sehova sem engednek el. Hétvégén el szeretnék menni kirándulni 2 ismerősömmel (csoda, hogy elhívtak), de azt mondták, hogy ha elmegyek, akkor haza se jöjjek. Szerintük “életveszélyes” dologra vállalkozok azzal, hogy más vezette autóban elmegyek egy 2 órás útra. Szerintük biztosan baleset lesz ebből. Anyám meg a másik véglet, folyton attól fél, hogy megerőszakolnak.

Mi a jó édes Istenért kell az én szexuális életemmel foglalkozniuk?????