Miért olyan nehéz nem belenyúlni? Avagy hogy értessem meg anyámmal, hogy nincs igaza?

Azért van itt a kérdés, mert anyám a probléma forrása, szóval remélem nem lesz áthelyezve.

Szóval van egy hörcsögöm, akit teljes mértékben én gondozok, amibe anyám folyamatosan beleköt, beleavatkozik. Nekünk nagyon más elképzeléseink vannak az állattartásról, hogy rövid legyek a hörcsög-kérdésen belül maradva, ha rajta múlna, akkor soha nem látná állatorvos a hörcsögöt, mert ilyen kisállatnál minek, zöldség-gyümölcs ritkán, jó neki csak az udvarról szedett fű, meg a random magkeverék, sőt, itató se kell, mert kap füvet. Szóval nem a legfelelősségteljesebb megoldás, és sajnos, amikor kisebb voltam, ilyen 10 alatti, akkor nekem nyilván nem tűnt fel a korábbi hörcsögöknél, hogy ez baj. Azóta nem tartottunk hörcsögöt, egészen pár hónappal ezelőttig, viszont rendszeres miatta a vita, mert én nem anyám megszokásai szerint gondozom. Holott még nem is az ő pénzét költöm.

Az első kiakadás forrása az volt, hogy a régi mókuskereket kicseréltem egy megfelelő méretűre, ami biztonságosabb is. Meg beszereztem pár búvóhelyet, meg ilyesmiket. Kb két hétig hallgattam, hogy mekkora pénzkidobás volt.

Viszont a fő probléma az etetés. Azt már nagy nehezen feldolgozta, hogy mérem az adagokat Egy hörcsögnek szüksége van állati eredetű táplálékra is, amit én többnyire szárított apró halakkal, rovarokkal, lárvákkal oldok meg, néha főtt tojással. Na anyám szerint az utóbbi hülyeség, az előtte felsoroltakat meg gusztustalannak tartja, sőt megpróbálja szabotálni. Volt, hogy ezeket kidobta, vagy ha éppen nem vagyok otthon, ő meg igen akkor belenyúlkál a hörcsöghöz, hogy ezeket kiszedje, konkrétan többször rajtakaptam ezen. És ez nyilván árt az állatnak, mert egyrészt stresszeli vele, másrészt nem jut megfelelő tápanyagokhoz.

Én ezt már próbáltam vele megbeszélni szépen és kevésbé szépen, de semmi. Mindig az az eredmény, hogy ordítozik, hogy márpedig semmi szüksége ilyen undormányokra a hörcsögnek, és az a vége a beszélgetéseknek, hogy egy idióta vagyok, mert ő soha nem gondozta így a hörcsögöket, és azoknak se lett semmi bajuk. Cikkeket nem hajlandó elolvasni a témába, mert szerinte az ő megszokása teljesen jó. Ha felvetem, hogy legközelebb jöjjön velem el az állatorvoshoz, és kérdezze tőle, akkor az a válasz, hogy nincs ideje ilyen baromságokra, meg mekkora hülye vagyok, hogy orvoshoz viszem a hörcsögöt.

Megoldás nem nagyon van, mint a költözés, de az meg csak augusztus végén megoldható, addig meg csinálni kéne valamit a helyzettel, mert ez nem állapot. 0-24 nem ülhetek a terrárium mellett, hogy ne nyúljon bele, ráadásul csak azért, hogy az egyébként nem létező igazát fitogtassa. Emiatt nem szeretnék megválni a hörcsögtől, mert mint mondtam, augusztusban mindenképp költözök. Csak addig kéne elviselhetővé tenni a helyzetet.

És egyébként egy csomó más témában ezt csinálja, hogy neki márpedig igaza van, mert ő úgy szokta csinálni, minden más meg hülyeség.

Valami tippek anyámhoz? Miért nem tud nem belenyúlni abba a kicseszett terráriumba? Hogy lehet vele megértetni, hogy nincs igaza?