Mit tennél, ha kiderülne, hogy a valójában örökbe fogadtak/ a szüleid valójában nem is a szüleid?

Attól függ, hogy hogyan bántak velem, milyen életem volt mellettük. Mindenesetre örülnék, hogy nem egy árvaházban kellett felnőnöm és van akit szülőmnek szólíthatok.

Az örökbefogadott gyerekek 99%-nak a szülője él, csak egyszerűen lemondott a gyerekről. Ilyenekre pedig nem lennék kíváncsi, habár sok szülő még okosan is dönt. Felméri, hogy nem lenne belőle jó szülő (albérletben él, a párja veri, alkoholista...a nő pedig már idegileg roncs) és jobb élet reményében inkább lemond a gyerekéről.

Engem örökbe fogadtak, de én tudtam róla mindig is. Újszülött voltam mikor lepasszoltak.

1x beszéltem az igazi "anyámmal" (anyja a f@szomnak bár bocsánat..)

Mindent össze vissza hazudott, kiderult hogy van még 3 mostoha tesóm.. A legnagyobb és köztem 2 év van! Engem eldobott teljesen, de a másik hármat is,bar őket látogatja, támogatja őket..

Mennyire érdekel? Ha meghalna elmennek a temetésre... Rakopnek a sírjára, és ennyi.

Szerencsére csodás anyukám és családom van ❤️ örülök hogy így alakult 😊

Én 18 évesen tudtam meg, hogy örökbefogadott gyerek vagyok. Születésnapomon mondták el a szüleim, mondván, hogy elég érett gondolkodású vagyok, és mivel hivatalosan is felnőtt lettem, ha tervemben lenne a biológiai szülők megkeresése, így sokkal nagyobb esélyem lesz. Soha nem volt olyan érzésem, hogy örökbefogadott vagyok mert a szüleim imádtak (imádnak ma is) Én is imádom őket, bár szigorú nevelést kaptam, de emelett mindent megkaptam amit csak szerettem volna. Tudom mennyit dolgoztak, mennyi mindenről lemondtak csak azért, hogy én boldog lehessek. Nem haragudtam rájuk, hogy csak 18 évesen mondták el, az indokaikat hallgatva meg is értettem az okát. De nagyon kiváncsi voltam, hogy ki a biológiai anyám/ apám. Majdnem 1 évembe( és számos asztalcsapkodásba fájt, amit anyum intézett el) , míg végre megkaptam az anyám nevét, jelenlegi címét. ( kiderült, hogy nyílt örökbefogadás volt, így kiadható volt a szülől neve, címe) Egy nap felkerestem. Biológiai anya felkutatása nem érte meg a fáradtságot. Amikor elmondtam ki vagyok, csak nézett, majd közölte, hogy neki nincs gyereke, majd rámcsapta az ajtót. Biológiai apámat is felkutattam, az szintén csalodás volt , csak 1 valamiért örültem, hogy mégis felkutattam az apámat. Részeg volt amikor életembe először láttam, majd amikor közöltem vele, hogy ki vagyok, rám mordult, hogy nem érdekli őt egy fatyúja sem. Ne zavargassuk őt ilyenekkel. A szomszédban lakó nénike mondta el, hogy nem is olyan régen szintén egy lány kereste fel hasonló okból. Drága jó anyukám segített, és neki köszönhetően tudtam meg, hogy van 2 nővérem. Végül találkoztam velük. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, és elkésve de testvéri kapcsolat lett a mienk. Ez az 1 amiért érdemes volt a biológiai szüleim után kutatni. Azok ma sem érdekelnek. Választ nem kaptam, hogy miért dobtak el, de akármi is volt az oka, örülök, hogy így döntöttek.

33/N

Azok az igazi szüleim, akik felneveltek. Nem, nem szülő a szememben senki sem attól, hogy felelőtlenül tudott szaporodni.

A két donorra max. csak annyira lennék kíváncsi, hogy elmondják, hogy miért döntöttek így, illetve, hogy ha van(nak) genetikai betegség(ek) a felmenők közt, arról tájékoztassanak. Ezt leszámítva semmi további kapcsolat nem lenne köztünk, két idegen lennének számomra.