Miért nem képes anyám beismerni, ha hibázott?
Még mielőtt valaki belém kötne, hogy mekkora szemét vagyok, hogy mindig anyám fejéhez vágom, ha elront valamit, nem erről van szó. Mindig annyi történik, hogy ő megkérdez valamit, én meg válaszolok.
Egy csomó olyan helyzet van, hogy megkérdezi, hogy miért alakult valami rosszul. Aztán ha megmondom az indokot, amiből az jön le, hogy amúgy ő cseszte el, akkor megsértődik, hogy én semmi mást nem tudok csak őt hibáztatni. Esetenként még le is tagadja a történteket. És tök mindegy, hogy arról van szó, hogy szülőként mit és hogyan csinált általános iskolás koromban, vagy arról, hogy a számítógépen elront valami beállítást, pedig mondtam, hogy segítek, vagy épp arról, hogy megkérdezi tőlem, hogy xy dolgot hogy kell megcsinálni, válaszolok, ő leszólja, hogy hülyeség és aztán inkább csinálja, ahogy gondolja, aztán ha nem működik és megkérdezi tőlem, hogy miért nem, és én megmondom, hogy azért mert rosszul csinálta.
Tök mindegy, hogy piti dologról van szó, vagy sem, nem ismeri be ha hibázik, vagy még le is tagadja, hogy az úgy történt, ahogy. És mindig kiabál ilyenkor...
Mi ennek az oka?
Azért, mert nehéz neki beismernie, hogy nem tud mindent, sőt, van, amiben te okosabb, tapasztaltabb vagy nála.
Ez olyan kb, mint mikor a (rossz) tanár mérges, ha a diákja jobban tájékozott egy kérdésben, mint ő.
Mikor egészen kicsi voltál, ő volt minden tudás forrása. Felnéztél rá, elfogadtad szó nélkül, amit mond, ő meg hozzászokott, hogy ő tudja jobban. Nem akarja beismerni, hogy ez megváltozott.
Ahogy előttem mondták: mert akkor sérülne a szülői tekintélye. Ami persze nonszensz, mert így meg nem hogy sérül, hanem omlik.
Emellett lehetséges, hogy a munkájában nincs "hatalmi" pozícióban, amivel nincs megelégedve, és legalább otthon ő akar lenni a főnök, de nem sikerül, és gyerekes módon tagad, amivel önmaga elől zárja el a fejlődés útját.
Légy vele elnéző és megbocsátó, a szülő idővel gyámoltalanabbá válik mint a már felnőtté váló gyereke, aki otthonosabban mozog abban az új világban.
Nagyon jó dolgokat írtak a többiek is, ízlelgesd ezt az új élethelyzetet.
Jó esetben mindannyian átesünk ezeken a fázisokon, hiszen vagyunk/voltunk gyerekek, kamaszok, fital felnőttek, szülők, nagyszülők.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!