Hogy éljek azzal, ha a gyerekem állandóan érezteti, hogy kevés, sz--r vagyok?
Az apja havonta egyszer, max. kétszer viszi el magukhoz. Olyankor 2-3 új játék várja ott, vagy a játékboltban határtalan vásárlás egy külön program a gyerekkel. Nincsenek szabályok, korlátok.
Ha nem akar 2 napig fürdeni a gyerek, hát nem fürdik. De ha éppen a fél doboz habfürdőt belenyomná a kádba, nyugodtan. Ha nincs kedve aludni, nézzen tv-t hajnalig, hát hétvége van. Mindig az van, amit a gyerek szeretne, mindig van torta, süti, nasi és 2-3 "fancy" program. Nincs rászólva semmiért.
Ezzel szemben rám hárul az összes nevelési feladat, én vagyok, aki megregulázza, mert éppen a szekrény tetejére próbálna felmászni, vagy mert majdnem kiszalad a kocsi elé az útra. Nekem nincsen több milliós fizetésem, mint az apjának. Nem tudok vele folyamatosan játékboltba járni, megvenni a 40-50 ezres legokat "csak úgy", mert éppen elsétálunk a játékbolt előtt. Valamint a mértékletesség híve is vagyok, feleslegesnek érzem megvenni azt, amivel tudom, hogy úgyis csak pár napig játszana, majd menne be a többi játék közé a játéktárolóba.
Mivel a pénzt be kell osztanunk, próbálok spórolni, tudatosabban költekezni. Pl. ha hétvégén elmegyünk sétálni a környéken, közben sütizünk egyet, az simán van 2-3 ezer forint. Utána már nem fogok vacsorára is étteremben enni, vagy onnan rendelni.
Az apja amúgy semmiben nem segít, mindenre az a kifogása, hogy ő dolgozik, oldjam meg (ja, mert én nem dolgozom ugye... dehogynem). Hiába kértem azt is, hogyha elviszik a gyereket, legalább valamilyen szabályrendszer legyen, mert miután visszahozza, napokig undok, kezelhetetlen. Nem, ők biztos nem fogják hallgatni otthon a hisztit, nem azért viszi el... Meg hogy örüljek inkább, hogy foglalkozik vele.
Szóval nem tartom jó apának, a gyerekem szemében viszont ő az isten, mert ott mindig játékboltozás a program, ha akar, reggelire ehet tortát is, ott nincsenek szabályok, nincs rá szólva. És ezeket már el is mondja, folyamatosan hallgatom, hogy én miért nem vagyok olyan, mint az apja barátnője, miért nem vagyok kedves. Legutóbb mikor mondtam, hogy nem kaphat két db mákszemnyi aprósüteményt 1000 forintért, közölte, hogy én nem szeretem akkor. Közben pedig érte dolgozom, mindent azért teszek, hogy neki jobb jövője lehessen.
válasza:Eddig is próbáltam.
Az a válasza, amit leírtam. Hogy ők nem hallgatják a hisztit, meg nem kergetik lefekvés előtt azért, hogy fürödjön.
válasza:"Szóval nem tartom jó apának, a gyerekem szemében viszont ő az isten"
Az számít, amit a gyereked érez és mond.
válasza: válasza: válasza:Ha jól sejtem, kb. óvodás korú lehet a gyerek, bár ezt leírhattad volna.
Ki akart válni és miért?
Mert ha a férjed ilyen jól keresett a váláskor is, és a házasság alatt sem akart korlátokat szabni a gyereknek, akkor előre látható volt, hogy válás után így fog viselkedni a gyerekkel a láthatáskor, és a gyerek emiatt őhozzá fog húzni.
Ez a helyzet akkor lett elcseszve, amikor gyereket szültél egy olyan férfinak, akivel a gyereknevelési elveitek ennyire különböznek. Egy dolog, hogy a házasság nem működött és valamelyikőtök el akart válni. De látod, a válás után se mindegy, hogy a szülők nevelési elvei nagyjából passzolnak, vagy homlokegyenest ellentétesek.
Sajnos, erre nemigen van megoldás. És ha kamaszodni fog, csak még rosszabb lesz.
Egy dolgot tehetsz: megmondod a férjednek és a gyereknek is, hogyha mindketten úgy érzik, hogy jobb lenne, ha ott lakna, akkor te elfogadod ezt, és ezután te leszel a hétvégi szülő. (A bírósági "lepapírozása" és a gyerektartás megbeszélése egy külön kérdés, ebbe most ne menjünk bele.) Lehet, hogy úgy kéne elkezdeni, hogy próbáljátok ki ezt a megoldást mondjuk 3 hónapig. Lehetséges, hogy a férjed bele sem menne ebbe (ez talán a gyereknek is intő jel lenne, hogy apuka annyira mégsem akar vele lenni), ha meg belemenne, akkor vagy ott is valami szabályrendszer kialakulna, vagy akkora káosz lenne, ami már a gyereket is zavarná.
válasza:#9 vagyok, néhány válaszra is reagálnék.
#3 és #4 nyilvánvaló trollok, nem is érdemes rájuk szót vesztegetni.
#6-ra, de különösen #8-ra írnám: amíg a feleségnél van elhelyezve a gyerek, addig csak kérhet ilyet, de nem jelentheti be egyoldalúan, hogy ettől eddig távol lesz, hozza a gyereket, lerakja az ajtó előtt és elmegy. A gyerek felügyeleti joga az övé és ez nemcsak jog, hanem kötelesség is. Azzal viszont nagyon egyetértek, hogy a gyerek is tudjon arról, hogy az apjának ő 3 munkanapra is teher lett volna. Épp ezért javasoltam előző válaszomban, hogy az apának és a gyereknek is föl kéne vetni a átköltözést. És a gyerek hallgassa csak meg, hogy az apja mit válaszol erre!
válasza:Ezt a koltozesr jo lenne felhozni persze mindenképpen úgy hogy a guerek hallja az apja mit mond. Ugyse fog tetszeni neki.
A családsegítő, gyámhatóság vagy valaki ilyenkor nem tud segíteni hogy beszéljenek az apukaval?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!