5-ös skálán mennyire voltak korlátozóak a szüleid, ha 5-ös jelenti a totális kontrollt, 1 pedig a totális szabadságot?

Engem nagyszüleim neveltek.

Mai fejjel visszaemlékezve nagyon engedékenyek voltak mindenben, már már túlzottan is.

Egy pár példa:

13 évesen több alkalommal egyedül biciklivel elmehettem éjjeli horgászatra.

11-14 éves korom között rendszeresen mentem biciklivel iskolai barátokhoz a szomszéd településre (9km). A téli időszakban sokszor már akkor sötét volt mikor elmentem otthonról, és ezután este 9-10 óra fele értem haza. Soha nem sérelmezték hogy ilyen későn érek haza, max iskolaidőszakban.

Azt hiszem 12 lehettem mikor nagyfater Simsonjával először mentem, utána kb 15 éves koromig rengeteget motoroztam földúton amíg nem lett meg a kismotor jogsim, akkor is előfordult hogy éjfél fele értem haza egy motorozásból, max annyi volt a reakció hogy "megjöttél?"

Így utólag egyáltalán nem bánom hogy már már felelőtlenül engedékenyek voltak, mert valami iszonyat tartalmas gyerekkorom volt! De ha lenne gyerekem, ezeket nem engedném neki az is biztos.

31F

Az enyémek nagyon ingadozóak voltak.

15 évesen elengedtek a Sziget fesztiválra egy barátnőmmel, aminek akkor persze nagyon örültem, semmi bajom nem is lett, de utólag visszatekintve meglepő, hogy ezt hagyták, nem engednék oda 15 éves gyereket.

Viszont kb 16 éves koromig erősen kontrollálták, hogy este mikor fekszem le, szigorú lámpaoltás volt viszonylag korán, olvasni vagy tanulni sem hagytak utána. 15 éves koromig olyan alkalmazás is volt a telefonomon, ami továbbadta és mutatta nekik hogy mikre keresek rá google-ön, melyik alkalmazást meddig használom, be is volt korlátozva (egy idő után letiltott mindent hogy ne tudjam használni), ahhoz is engedélyt kért, hogy letöltsek egy alkalmazást. Szóval sosem igazodtam ki rajtuk, szerencsére most már nem korlátoznak semmiben, 18 vagyok.

Az ilyen nagyon extrém híradós rémtörténetek szintjét nem érték el, de azért elég korlátozóak voltak... olyan 4 és fél.

Példák:

- kb. sehova sem engedtek el egyedül 18 éves koromig; a két sarokra levő művelődési házból nem mehettem haza egyedül egy koncert után 15 éves koromban este 8kor, kivilágított területen, nem nagyon gáz környéken; egy csomó

- olyan 16-7 éves koromig nem engedték, főleg anyukám, hogy úgy öltözzem, ahogy nekem tetszik, ő vette a ruháimat vagy az unokatesóim kinőtt, 10 évvel ezelőtti divatú cuccait kellett hordanom (pedig lett volna rá pénz); amikor ismerőstől örököltem divatosabb cuccokat, egy-egy darab miatt volt, hogy napokig veszekedtünk, hogy felvehetem-e vagy nem (nem k...san akartam felöltözni és nem ízléstelenül); amikor 17 éves koromban egyszer az rokontól ünnepre kapott pár ezer forinttal bementem a kínai boltba és vettem magamnak 3 felsőt és egy nadrágot "sunyiban", akkor leordította a fejem

- elvárták, hogy színötös legyek; ha nem voltam az, ment az ordítás, néha verés (ami főleg 10-12. környékén volt nehéz, mert hótt hülye voltam a fizikához, és a beseggelés is csak 4es, később 3as szintre volt elég)

- főleg kisebb koromban egy csomó különórára, sportra nem engedett el, mert "ez nem lányos", "az nem lányos"

- 13 éves koromig kellett könyörögnöm, hogy legalább suliból haza hadd jöhessek már busszal egyedül (ház előtt tett le a busz kb.), mert már kiröhögtek a suliban azért, amiért folyton ott fontoskodott anyám az autójával

- asztmás voltam, emiatt túlféltettek... amikor osztálykiránduláson elromlott a telefonom, konkrétan eljött autóval és hazarángatott, mert "túlzottan aggódik", mindenki szeme láttára

- olyan 13 éves koromig nem engedte, hogy kiengedve hordjam a hajam vmiért, utána is folyamatosan b.tatott, hogy szerinte jobban áll a lófarok

- sosem tartották tiszteletben a terveimet / programjaimat (legalábbis az otthoniakat, mert ugye szociális programjaim nem is voltak :D), és mindig utolsó pillanatban találtak ki mindenféle programot, és nem volt apelláta, mennem kellett

- "visszabeszélésért" folyamatosan járt a pofon, főleg apámtól (és visszabeszélés alatt mindent értett, amikor ellentmondtam neki, vagy azt mertem mondani, hogy valamit nem tudott jól)

- sminkből csak korrektor és színezett Labello volt engedélyezett szalagavatóig; és amikor a kozmetikusunk megmutatott egy alapabb sminket, hogy szerinte mit kellene feltennem

- ez már inkább spúrság kategória, de nem engedte, hogy saját magamnak vegyek sampont, amikor a "családi sampont" a végtelenségig hígítgatta és csupa zsír volt a hajam, mert már nem maradt a samponban hatóanyag

- apám megvádolt azzal, hogy nem fürdök, mert nem hallotta a vízcsobogást eléggé a hálószobából, amikor bementem a kádba, ezért visszaküldött

- nagyon sokáig nem maradhattunk otthon egyedül öcsémmel, és emlékszem, hogy 14 éves koromban is volt olyan, hogy átvitt a szomszédhoz, amikor el kellett mennie pár órára...

- volt olyan haverom, akitől próbáltak tiltani

- még amikor kora egyetemista koromban otthon laktam, akkor azt próbálták kontrollálni, mikor alszom el... apámnak volt a fixa ideája az, hogy rendes ember éjfélkor már alszik... és vmiért iszonyatosan felment az agyvize, ha 10kor elaludt, és amikor később felébredt pisilni, akkor látta, hogy még nincs lekapcsolva nálam a villany... ekkor történt egy olyan, hogy éppen felkeltem az asztaltól, amikor simán benyitott, lekapcsolta a villanyt, és meg lefejeltem az ágy szélét hirtelen sokkos állapotban...

Ez négyes skála. 1-2, 2-3, 3-4, és 4-5

Ez négy, nem őt.

Az ötös skálában van egy ötödik, a 0-1.

Amit te leírtál, értelmezhetetlen. Ez most mi? 1-1.5, 1.5-2.5, 2.5-3.5, 3.5-4.5, és 4.5-5??

Vagy ez most mi?

Az első és az utolsó fele akkora, mint a köztesek??

Ember te matek órákat kihagytad általánosban?

Jj, chill

2 irigyellek nagyon.

Én nekem elég nehéz. Faterom semmit nem engedett, anya se kb, de ha néha valamit engedélyezett, akkor is, 5 percenként telefonálni kellett neki, hogy élek. Borzalmasan sok trauma ért, hogy kb mindent helyettem csináltak, intéztek el, teljesen alkalmatlan vagyok az önálló felnőtt életre. Nem merek egy telefonhívást kezdeményezni, nem merek megszólalni sehol, mert mindig ők beszéltek helyettem, és mindenhol ott volt valamelyik ahol én. Suliban jóban volt anya az egyik tanárral, család barátja volt, így az is ott volt, hogy bármit csinálok, visszahallhatja anya. Ami meg kellemetlen mert hiába próbáltam bármit jó dolgot elmondani amit apának nem akartam, mindig visszamondta. Olyan sokszor kértem meg, hogy ne csinálja, de mindig újra meg újra megtörtént megtörténik. Emellett Ha valakivel esetleg jóban lettem, egyből tudni akarták, hogy ki az, honnan ismerem stb. Anya mai napig csinálja, ha megkérdezem, meddig dolgozik, hogy addig nyaggat miért kérdezem, válasz nélkül, amíg el nem mondom. Múltkor mondjuk elértem 20 p után h írja le, de utána folytatta miért. Hiába mondom, hogy moot, egyszerűen nem hagyja. Anya inkább ilyen oltári túlaggódásból csinálja főként ezeket mondjuk. Apa inkább terrorból nem engedett semmit.

Soha sehova nem mehettem kb egyedül, mindig hordták autóval a hátsóm mindenhova, és ha épp nem edzésen voltam, akkor otthon ültem. Néha persze elmentem moziba haverokkal v ilyesmi, de kb ennyi. Ott is megvolt hogy jelezzek ha vége a filmnek, hol vagyok, minden. Ahelyett, hogy bármikor is élveztem volna hogy egyedül vagy másokkal vagyok, telefonon kellett lógnom, hogy mikor kell írnom vagy mikor hívnak vajon. Fú most úgy keringenek a gondolataim a fejemben és olyan szinten felment a vérnyomásom az elbszott dolgok miatt, hogy az hihetetlen.