Sorstársaim, ti mit csináltatok/csináltok?

A válasz attól függ, hogy hány éves vagy?

Ha felnőtt vagy, akkor próbáld függetleníteni magad a szülők emlékétől is és mivel a rossz példa is jó valamire, te majd a saját családodnál cselekedj másképp!

Egyébként azzal a szülőddel mélyítsd el a kapcsolatot - ha neked ez ennyire fontos - aki a munkája miatt keveset tudott jelen lenni az életedben, mert az legalább nem ártott.

Nevelőapám végigverte a gyerekkorom. Verbálisan is rengeteget kaptam.

Anyám 1x nem állt volna mellém. Végignézte a cirkuszt, majd akkor próbált kedves lenni, miután nevelőapám nem látta.

24 éves koromig ellehetetlenítettek kb. A saját pénzem is ők osztották be, lépni se tudjak.

24 évesen üres zsebbel, lelkileg nyomorekon jöttem el otthonról. Az akkor 2 honapos kapcsolatra alapozva paromhoz költöztem.

Ennek 6 éve. Azóta a nem igazán tartom velük a kapcsolatot. Felépítettük a saját kis életünket (sajat ház, saját autók, 2 gyerek)

Lelkileg iszonyú sokat segített párom. Aki pontosabban már a férjem. És a barátaim. Örülök, hogy megszabadultam attól az élettől.

Nevelőapám most helyettem anyámat terrorizálja, de megmondom őszintén, amilyen higgadtan, szemrebbenés nélkül végignézte ahogy a saját gyerekevel egy férfi mit tesz, aki allitólag szeretett minket, így sajnálni sem tudom.

A legfontosabb, és a legelső, hogy megértsd, a szülőt, a szülői szeretetet, törődést senkivel és semmivel soha nem fogod tudni, és nemis kell pótolni, mert az ő szerepük megint màs, mint bàrki màsé, aki az életedbe érkezik. Ha ezt megérted, akkor fogsz a helyes úton jàrni, hiszen nem kérheted senkitől, hogy olyan dolgot adjon neked, amit nem tud. A szerelmed a tàrsad tud lenni, és szerelmet tud adni, nem beteges kötődést, a baràtaid szeretetet tudnak adni, közelebbi ismerősök szintén tudnak örömet, melegséget vinni neked.

Meg kell tanulnod azt is, hogy mindenki, aki körülötted volt vagy van, és lesz, egy bizonyos sorsot él, jön valahonnan, és hozza magàval a sajàt életének a csomagjàt, mindegy ki az, a szüleid, baràtaid, bàrki. Sosem tudhatod, hogy ki mit miért tesz. Innen a megbocsàtàs. Nem kell egyet érteni a tetteikkel, és nem kell elfogadni, és nem kell elfelejteni, úgy tenni, mintha nem történt volna meg, de hogy a Te lelked ne függjön ezektől, engedd el őket. Aki sokàig às egy gödröt, csak egyre inkàbb a mélyére kerül.

És a harmadik legfontosabb, hogy ne legyél a körülmények àldozata. Okos vagy, felismerted, hogy mi a helyes, most màr kezdj el élni. Addig semmi nem múlik el, ameddig meg nem tanított arra, amit tudnod kell. Lesznek ismétlődő körök, amikbe ugyanúgy bele fogsz futni, de ha ràjössz, hogy Te milyen csomagot hoztàl magaddal, és mi az, amit meg kell belőle javítani, akkor minden rendben lesz. A sorsod innentől csakis a Te kezedben van. Adhat tanàcsot bàrki, ràvezethet az összefüggésekre, de az, hogy mi történik veled, valójàban csak rajtad fog múlni. És a holnap ma kezdődik!