Miféle szülõ ad olyan párkapcsolati tanácsot a gyerekének, hogy elég ha dolgozik/tud háztartást vezetni, és nem utáljátok egymást?

Mit mondjon? Legyen milliárdos/alkalmazzon hazvezetonot és legyetek vakszerelmesek?

Alapból nem kellene párkapcsolati tanácsot adni

Olyan szülő aki boldogtalan. Aki megelégszik azzal,hogy a párja dolgozik ill. vezeti a háztartást és nem utálja az biztosan olyan rosszá kapcsolatban élt hogy a párja lusta disznó volt, semmit nem csinált és még utálta is.

Ha Nem vágysz szerelemre sem boldogságra ellehet így is éldegélni

Nem értek vakon egyet, mint az előzőek, mert ők ezt máshogy értelmezik. Szerintem úgy mondja ahogy te gondolod, hogy ne válogass, jó a xar is, ha már nem utáljátok egymást. Valószínüleg ő abban a környezetben lett nevelve, hogy a szülei akarták a házasságát, vagy épp dúlt a love, aztán elmúlt és kiderült, hogy a házastársa egy görény. Vagy épp csak ellenzi a válást.

Másrészről pedig abban igaza van, hogy a házasság, a társaddal való adjisten sírig tartó kapcsolatod nem fog örökké a szerelemről szólni, hanem a tiszteletről, szeretetről, egymás elfogadásáról, baráti kapcsolatról. Ha elmúlik a szerelem és rájössz, hogy egy lusta asszonyt/palit fogtál ki és elment 10 év az életedből ezzel, hogy egyedül te gürcöltél, baromira bánni fogod.

Jól mondja!

Ez az alap! Ha ez megvan, minden jó is lehet.