Hogyan változtassam meg az anyám “szegény”-mentalitását?

Így nőtt fel, át tudom érezni a helyzetét. Nem tudom, hány éves, mióta házasok, mit tett hozzá, hogy úgy éljetek, ahogy...

Viszont ebbe nőtt bele, és az, hogy nektek, mármint ti hárman jobban éltek, nem tudta levetkőzni, ezért kell titkolni, hogy nem gond, amit megteremtett apád.

Nem írtad, mennyivel járult hozzá édesanyád. Nem is fontos a kérdés szempontjából. Ha nem akarod, ne írd le.

Viszont mivel itt 16 a korhatár, feltételezem, hogy közelít a 40-hez. Már rég le kellett volna tojnia, hogy még mindig azon rágódjon, hogy mit szól a saját családja. Szar lehet így élni, vívódik. Nemcsak te leszel roncs (nem vagy roncs), sokkal inkább anyud megy tönkre, ha nem tesz pontot "mit szól hozzá a családja" végére.

Utolsó mondatom vedd figyelembe, ez a lényege a válaszomnak. Neked is és apádnak is meg kell győznie, hogy ti már másik család vagytok, a másikat, a régi életet végleg elfelejteni. Pont leszarnám, de anyud ezt még nem tudja megoldani. Nem ő a hibás. Álljatok mellé.

Én mondjuk sosem értettem, miért kellene kevesebbnek mutatni magunkat,csak azért mert az sérti a csóró prolik önérzetét.

Nyilván villogni sem kell, de sajnos az ilyeneknek így is úgyis nyílni fog a bicska a zsebében mert kevesebbnek fogja érezni magát attól, hogy a másiknak több van mint neki. De ez az ő problémája.

Az ilyen rokonságot kérdés nélkül leépíteném.