Mit tegyek? Mivel enyhíthetek a helyzeten? Nagyon leszorítanak

Általában ez minden családban így van. Sajnos tény, hogy a lányokat nehezebben engedi el az ember, mert félti őket. Fokozatosan kell hozzászoktatnod a szüleidet ahhoz hogy eljársz. Nem azonnal azt mondani, hogy "buliba szeretnék menni, és majd hajnalban jövök", hanem először azzal kezdeni, hogy kicsit később érek haza, mert beülök a barátnőimmel beszélgetni egy kávézóba. Szépen lassan, fokozatosan kell kitolni a határokat. Így a szülők is hozzászoknak, hogy eljársz, látják, hogy nem történik baj, és szépen lassan eljutsz odáig is, hogy hajnalig is gond nélkül elengednek. A szüleid, féltenek. Sajnos egy fiatal sportos, szép lányra valóan sok veszély leselkedik, és ezt sokszor a gyermeki naivitás nem érzi. Felnőttnek érzed magad, de a veszélyeket nem objektíven látod még. Meg kell nevelned a szüleidet, és szépen fokozatosan egyre többet fognak megengedni!

Nemsokára vége a sulinak, leérettségizel, menj olyan egyetemre tovább ami más városban vagy más országban van. Így muszáj lesz önállósodnod, egyedül laknod. Neked is jobb lesz, és a szüleid is megértik majd, hogy felnőttél.

Okosan, türelmesen kell csinálni, de nem szabad mindig "jókislánynak" lenni.

38F (18 éves a kislányom)

Én is ezt akartam mondani, hogy LÁZADNI kell. Nem 0-ról egyből 100-ra, hanem szép fokozatosan.

Pár héten belül több kérdés is volt, ahol huszonsok évesek panaszkodtak, hogy pórázon tartják őket a szülők. Mert ők sem lázadtak soha.