Őszintén, egy szülőnek nem azt kellene mondani a gyereke céljára, amiért egyébként meg is dolgozik, hogy ha más meg tudta csinálni, akkor neked is menni fog?

18: "Nem. A szülőnek azt kell mondania, amit valóban gondol. "

Ez az állítás helyes viszont mit gondol a szülő? Sokszor a saját kicsinyességét, vagy kishitűségét is belefűzi.

A gyereken keresztül akarja megélni azokat a dolgokat amiket ő nem tudott.

Viszont a gyereknek jót tesz az ha elsőkézből tapasztalhat meg dolgokat.

Az hogy ha nem sikerül az legalább letöri a szarvát és szerényebbé teszi. Neked mint szülőnek nem kell lespórólnod neki a tanuló"pénzt"

A gyerek meg nagyjából tisztában van vele hogy mire képes és mire nem.

(gyerek alatt 12 év felettit értek)

19-esnek is mondom hogy a kudarc jó dolog. Jellemet épít.

Sok fiatal retteg attól hogy elbukjon mert a szülők meg a tanárok súlykolják hogy hogy semmik sem lesznek ha nem szereznek jó jegyeket.

Pedig jobban is lehetne nevelni a gyerkeket.

Az nem baj ha elbuksz. Sokszor fogsz még. Állj fel utána és menj tovább.

Mint mondtam, nem kell pénzt adni olyan szakmára amit nem támogatsz. Viszont legyen már az ő döntése hogy mit akar kezdeni az életével.

19-esnek is mondom hogy a kudarc jó dolog. Jellemet épít.

Nem egyformák ám az emberek...

Most erre kívülállóként szeretnék valamit mondani.

Tesóm úgy döntött, nem matek érettségivel hanem más emelttel, két nyelvvizsgával neki fut egy 90%-ban matek alapú szaknak. Mert hogy matekból amúgy nagyon rossz. Nem azért, mert nem tanul, hanem egyszerűen hiányzik belőle a logikai készség, mint a családunk összes tagjából.

De ő úgy gondolja, majd sokat tanul és lesz valahogy.

Én, mint kívülálló ember, úgy ismerem őt, mint aki mindig stresszel a tanulmányain, aki baromi sokat tanul, hogy jó legyen. De ami nem megy, az nem megy. Például a matematika.

Őszinte leszek, vele is az voltam. Azt mondtam neki, hogy szerintem ez neked nem fog sikerülni, vagy tropára teszed az agyadat 3,5 év alatt. És hogy szerintem xy szakkal jobban járnál, mert illik a személyiségedhez is és a képességeidhez.

Nem azért mondtam, hogy önbizalmat leépítsek, vagy épp küzdeni akarást ébresszek benne. Egyszerűen a kudarctól akartam megkímélni.

Nem mindenki gonosz ám...csak mert nem tetszik a véleménye.

A szülők 3 ok miatt tehetnek lehúzást alapvetően.

1. Tanult tehetetlenség. A családot vagy tagjait, akár generációkkal korábban sok tragédia érte, ami miatt pesszimista, fatalista felállást vettek fel és adtak tovább. Ekkor viszont nincs kezdeti támogatás sem.

2. Kontrollálási szándék miatt akarják az önmegvalósítási szándékot elfojtani.

3. Saját sikertelenségük, gyávaságuk kelt rossz érzést, emiatt akarják a gyereket is lehúzni.