Hogyan lehet kezelni ezt a szituációt?

Elmúltam harminc, de anyám még mindig úgy akar kezelni, mintha 15 éves lennék. Folyton hívogat, meg akarja mondani mit csináljak a megtakarításommal, hol vegyek lakást, hogyan neveljem a gyerekemet. Sajnos apu meghalt, azóta lett ilyen. Bankban dolgozik, nekem meg ott van számlám, még kamaszkoromban nyitottam és azóta nem vittem át máshová, mert a bank szolgáltatásaival egyébként meg vagyok elégedve. Van amikor belenézeget a számlámba és rákérdez hogy miért vettem meg valamit x összegért meg hasonlók, kutakodik hogy mit csinálok a pénzemmel. Ha emiatt felhúzom magam, eljátssza a nagyhalált, hogy én nem szeretem őt, meg ő csak jót akar. Egyszer el akartam onnan vinni a számlát máshová, akkor nem akart hozzám szólni, aztán meg felhívott hogy hálátlan vagyok, felőlem ő meg is halhat egyedül, mert a kutya sem törődik vele. Egyfelől sajnálom, mert rajtam kívül nincs senkije, másfelől meg borzalmas amit művel, és totál ki tud készíteni. Azt nem akarom megcsinálni, hogy hanyagolom és nem foglalkozok vele. Valami ötlet?