Az anyám miért akar 25 éves létemre korlátozni abban, hogy hová megyek a barátommal? Miért nem látja, hogy felnőttem? Kezdjek el dolgozni inkább?
A családom nem szeret utazni, az anyám legszívesebben szerintem a házból sem tenné ki a lábát (amúgy is csak bevásárolni és dolgozni jár el). 10 éve voltunk utoljára együtt nyaralni. Engem ettől függetlenül az utazás mindig vonzott, egy sima kirándulásnak Szilvásváradon is örülök, már napokkal előtte izgatott vagyok.
Együtt vagyok 4 hónapja az első barátommal, és mondta, hogy a vizsgáim után kimehetnénk Ausztriába. Bécsbe és Hallstatthoz, még sosem voltunk sehol kettesben. Mondtam otthon, az anyám közölte, hogy biztos nem, nem azért járok egyetemre, hogy közben utazgassak és hogy ő már az elején is megmondta, hogy ez a fiú bajt hoz rám és miatta elhanyagolom majd a tanulást. Pedig erről szó sincs, nem azt mondta, hogy passziváltassak és utazzunk Indiában 5 hónapot hátizsákkal. Hanem hogy 3 napra utazzunk el, hétvégén. Ráadásul a egyetemen két alkalmat lehet hiányozni "csak úgy" alapon, tehát ha még ki is hagynék egy órát, abból sem lenne baj.
És mindennel kapcsolatban ezt csinálja, ami nem az egyetem. Ha moziba megyek, minek megyek, kivel megyek, miért este megyek, sötét van, hazafele biztos elrabolnak (vagy már lehet odafele is). Ha talán beülök valakivel meginni 2 pohár bort, vagy koktélt, utána napokig hallgatom, hogy megint bulizni voltam, sosem végzem így el az egyetemet (pedig egy kezemen megszámolom, hogy a 4 évem alatt hányszor voltam házibuliban, vagy szórakozóhelyen). Zsebpénzt alig kapok, heti 10.000 forintot. Ha azon felül kell valami, akkor fel kell hívjam az anyámat, megmutatni neki és ő eldönti, megvehetem-e, vagy küld-e rá pénzt. Nyaranta szoktam dolgozgatni, de az ember nem a nyárimunkával keresi magát halálra + év elején vennem kell könyveket, nyomtatnom jegyzeteket, arra is sok megy el. Évközben nem tudok dolgozni (orvosira járok, itt nincs levelező képzés).
Még két évem van itt... Nem azért, mert csúsztam, hanem alapból év vesztes vagyok, 4+1 éves középiskolába jártam, és nem is vettek fel elsőre ide. Nagyon leszív ez, hogy az életem semmi másból nem áll évek óta, csak a tanulásból. Semmi utazás, program, csak ingázás az egyetem és a szobám között, esetleg a szobám és a szüleim háza között. Otthon még rosszabb, ha mondjuk 4 hét után hazamegyek és elmennék a nagyszüleimhez egy kávéra, vagy beszélgetni, anyám már kiabál utánam, hogy "Semmit nem kell ezen az egyetemen tanulni???". Most a barátom a fő ellenség neki, mert szerinte nem tanulok miatta, közben meg pont a párom az, hogy vizsgák előtt mindig nyugtat, hoz nekem ebédet, vacsorát csak úgy, mert tudja, hogy vizsgák előtt se időm, se kedvem főzni és inkább nem eszem semmit.
Az anyám folyamatosan zsarol a pénzzel, mindig a szememre van hányva, hogy még eltartanak. Pedig ő akarta az orvosit, pontosan tudta, hogy nem fogok tudni mellette tanév közben dolgozni. Igazából már azt fontolgatom, hogy februárban jelentkezek levelezőn máshová, és mellette akkor dolgozom. A barátom is mondta, hogy tudna ebben segíteni, a legjobb barátnőm is. De már azt érzem, hogyha a pl. Telekomhoz mennék el dolgozni, ennél még az is jobb lenne. Mert most az utazásnál is mondta, hogy egy forintot nem fog rá adni, azt meg jól tudja, hogy heti 10.000 forintból félretenni nem tudok. Mondta a barátom, hogy ettől ne érezzem rosszul magam, állja ő, de ezt ilyen formában nem szeretném, még úgy se, hogy anyagilag neki beleférne.
Menj el dolgozni egyetem mellett.
Problem solved.
Hú, ez szörnyű!
Ezt a két évet még próbáld meg kihúzni. DOlgozni orvosi mellett valóban nem igazán tudsz. Szerintem nyugodtan fogadd el a barátod ajánlatát, nem tudsz mást tenni. Nem élhetsz még két évet gyakorlatilag bezárva.
"Zsebpénzt alig kapok, heti 10.000 forintot".
Ezt a havi ellátmányodra kapod? Kaja, bérlet, sampon, stb? Vagy tényleg zsebpénz, a szó klasszikus értelmében?
Írtad, hogy "szobád". Ez albérlet? Kollégium? Lakás?
"Ezt a havi ellátmányodra kapod? Kaja, bérlet, sampon, stb? Vagy tényleg zsebpénz, a szó klasszikus értelmében?"
Mindenre. Ebből vásárolok a főzéshez, itthonra tisztítószereket, piperét, stb. Biciklivel járok/jártam, így bérlet nem kellett, most általában a barátom hoz-visz, vagy ideadja az autóját.
Ha meg kell valami, és elfogyott a pénzem, akkor hívom az anyámat, és ő eldönti, szükséges-e. Ez is nagyon megalázó, mert a többi barátnőm, akiket szintén eltartanak, sokkal nagyobb pénzből gazdálkodnak, mellé ha kell még valamire, kérnek, kapnak... És nekünk is beleférne nagyobb keret, nem szegény a családom.
Albérletben lakom.
Fogadd el a barátod ajánlatát, fogd fel úgy, hogy neki megéri ez az extra költség ahhoz, hogy legyen egy ilyen közös élményetek. Neki is jó, ha mentek, nem csak neked.
Anyádat inkább nem minősítem, az ilyen szülőkkel szokták általában teljes joggal (!) megszakítani a gyerekeik, miután kikerültek a kontroll alól. Remélem te is így teszel, különben életed végéig megpróbál manipulálni és irányítani.
Huhh basszus, nem irigyellek. A munka valóban nem megoldás, az egyértelmű, egy orvosi egyetem mellé be sem fér, és nagy hülyeség lenne ezzel elrontani, akkor már inkább a két év kínlódás.
Viszont: ha szerted amit tanulsz, jó is vagy benne, és el is fogod végezni, akkor esetleg diákhitelen nem gondolkodtál? Tudom hogy nem egyszerű rávennie magát az embernek, de ha tudod hogy jól fogsz keresni, akkor simán vissza fogod fizetni.
Egy szülőt megváltoztatni valószínűleg nem fogsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!