Másra is voltak már mérgesek a szülei, amiért beteg volt?

Szerintem elég jól teljesítettem egész életemben a szüleimnek való megfelelésben, soha sehová nem jártam el, csak tanultam, barátaim is alig voltak, huszonévesen lett először párkapcsolatom, jövőre végzek orvosin csúszás nélkül. Mégis ott tartok, hogy felmerült nálam egy komolyabb betegség, ami lehet, hogy hosszadalmasabb kezelést (de legjobb esetben is legalább egy kis pihenést) igényelne, ezért előfordulhat, hogy nem fogok tudni eleget bejárni a gyakorlatokra, vagy nem tudom időben befejezni a szakdolgozatom, stb, és a szüleimnek elmondani sem merem, hogy bármi bajom van (külön élek tőlük). Nyilvánvalóan nem normális dolog, hogy eszembe sem jutott, hogy elmondjam nekik, hanem egyből azon gondolkozom, hogy hogyan lehetne minden vizsgálatot, kezelést, egyebet megoldani úgy, hogy tudomást se szerezzenek róla, és mellette lehetőleg akkor kapjam meg a diplomám, amikor az évfolyamtársaim nagy része. Ha eddig tudomást szereztek róla, hogy pl. egy előadásra nem jártam be, (mert totál felesleges időpazarlás volt) vagy egy gyakorlatot kihagytam, mert beteg voltam vagy közbejött valami, akkor ugyan nem "lecs*sztek", de passzív-agresszív módon azért tudatták velem, hogy semmi baj, de ugye tudom, hogy a híd alatt fogok lakni, ha így haladok, meg hasonló egyebek.