Anyukák, tényleg olyan nagyon nehéz Anyának lenni? Nekem nincs gyermekem sajnos, így nem tudom, de minden barátnőm folyamatosan panaszkodik, hogy mennyire nehéz és fárasztó az élete gyerekkel. Számomra így elgondolkodtató, hogy bánjam-e, hogy nincs.
Isten ments, én senki válaszát nem pontoztam le és nem is áll szándékomban. A kérdés mögött semmilyen rosszindulat nem áll, őszintén kíváncsi vagyok a válaszokra! Sajnos nem sikerült még nálunk a baba, több év után sem, de mostanában tényleg csak a panaszkodást hallom, veszekedő szülőket látok, akik marják egymást, ki vesz ki többet a gyereknevelésből, stb.
S mostanában a Férjemmel azon tűnődtünk, hogy talán ne fájjon annyira a szívünk utána.
Persze boldogok lennénk, ha jönne.
És örömmel tölt el, ha olyat látok vagy hallok, ahol ez nem teher, hanem kincs! :)
Négy gyerekem van, sokszor tényleg megeröltetö volt öket felnevelni, föleg babakorban volt sok éjszakázás, meg amikor kamaszodtak volt sokvégnélküli lelkizés, beszélgetés, vitatkozás, de nem véletlen vállaltam ennyit, nekem megérte.
Akinek csak az tünik fel, hogy mennyire nehéz meg fárasztó, az nem biztos, hogy jól tette, hogy gyereket vállalt, mert ezek szerint nem látja a pozitív oldalt.
Nagyon szép és érdekes feladat segíteni egy kis ember felnövekedését, ahogy megtalálja a saját helyét az életben, meg utána ahogy elégedett tud lenni az életével.
De - ahogy minden más komolyabb feladat - ez sem esik senkinek az ölébe, ezért tenni is kell, de szerintem érdemes befektetni ebbe.
Kérdezö: nem tudom, jártatok-e orvosnál, vagy csak kettesben próbálkoztok, de ha netán nem sikerülne, akkor is sok szép feladatot találhattok az életetekben, nem csak egy gyerek ad értelmet neki.
Ne veszekedjetek kérlek,nem ez a kérdés célja. Persze, sejtem, hogy fárasztó. A kérdés inkább az, hogy a szeretet, amit a gyermeked iránt érzel átsegít mindenen? A gyerekes párok gyerek nélkül is veszekednének? S ha valaki tökéletesen meg van gyerek nélkül a házastársával, utána is menne minden rendben? Stb...
Köszönöm a válaszokat!
15-ös, köszönöm szépen, ilyesmi véleményre voltam kíváncsi! :)
Valóban, talán nem mindnekinek való feladat.
Talán most kezdjük mi is így látni ezt, a mélyponton túl.. örüljünk egyáltalán egymásnak, hiszen sokaknak egy boldog házasság sem adatott meg.
Le lett pontozva a tizenhármas, pedig igazat mondott. Nem, nem szeret az ember tízszer felkelni. Nem, nem szereti hogy rekord ha két órát alhat egyben. Nem, nem szereti hogy ingerlékeny a párja, mert neki az állandó kimerültségtől szex az utolsó gondolata, és gyakorlatilag nincs normális idő egymásra az első fél évben a fáradtságtól.
Az olyan dolgokról meg hogy szülés utáni depresszió, szétcseszett hüvely, tönkrement szexuális élet, egyre kisebb önértékelés meg húsz méter mélyen hallgatnak a szupermamik. inkább kirakatmosollyal hozzák az elvártat, hogy ügyülü-bügyülü, de fasza minden, imádjuk fél óránként összepuszikálni a baba lábikóját akkor is, ha a szemünket kinyitni sincs erőnk jóformán...
Az a rohadt nagy igazság, hogy egy jó párkapcsolatot is megvisel egy gyerek érkezése, de HA sikerül átvergődni ezen, és apuka nem hozza a sztenderdet, hogy ha már otthon vakarja a nő gyesen, , akkor minden az ő dolga, akkor ESETLEG át lehet vészelni a kezdeti nehéz időszakot, és jól működő családdá válni.
"Semmihez se fogható érzés egy gyerek feltétel nélküli szeretete."
Az istenítés tetszik? Ezért nem szeretik annyira a kamaszokat, mert már látják a hibáidat is.
Igen, és totál nem éri meg!
Akit csak tudok próbálom lebeszélni róla!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!