Felnőttként elmondod a szüleidnek, hogy mennyi pénzed van?

Nem, de nem is venném jó néven. Nem is kérdezem én se senkitől.

Nem szorulok segítségre, minden oké, nem kell aggódni se.

Felnőtt lányomtól se kérdezném, de segítenék ha szüksége volna rá.

Nem értettem sose a más pénztárcájában való turkálást. Jó a kapcsolat, de nem.

Ők sem mondják el nekünk. Anyám mindig is titkolózott ilyen téren, de mióta apám jobban keres, azóta inkább szóba sem hozzuk, mert rögtön támadásnak veszik, hogy mi ott ne turkáljunk "nem a mi pénzünk". Nem egyszer kamuzott is már róla, hogy ő "nem titkolózik". Valami nevetséges összeget mondott, aztán egyszer a telefonját feloldottam hogy megmutassak neki valamit rajta, és ott világított feketén fehéren a bank üzenet, hogy xy millió van a számláján, mert előtte vett le az autómatából.

Ettől függetlenül viszont ő szeret máséban kutakodni, pl az enyémben. Mennyi van, miért ennyi van, mennyit költök, mire költök. Megjegyzem anyám vagy 4-5 féle szépészeti helyre jár minden hónapban, tehát sokszorosát költi annak, amit én, a káros szenvedélyekről (cigi) nem is beszélve.

Másnak egyébként tényleg semmi köze hozzá, tehát anyóssal, barátokkal én pl nem beszélem meg az ilyesmit, kellemetlenül érintene. Engem nem érdekelnek az ő pénzügyeik, őket sem az enyém.

Nyilván úgy gondoltam hogy a szüleivel az embernek mégis csak más a helyzete, de nem.