Másnak is elég gyakran beszólogat, kötözködik, megbántja a saját fiát az apja vagy csak én fogtam ki ilyen apát ?

Nem vagy egyedül...

Nyugodt jó kedv van itthon, amint hazaér gyakorlatilag mindenkit elkap az "inkább kössetek fel" érzés, mivel valamilyen beszólás sorozattal mindenkit (is) letámad.

Egyszerűen nem lehet vele mit kezdeni, megszoksz vagy megszöksz érzés. Ő szerencsére anyámmal normális, és kb az a szerencséje.

Szóval kitartást, nem vagy egyedül! :)

Nálunk is ugyanaz a helyzet, mint nálatok, azzal a különbséggel, hogy én lány vagyok. :p

Kitartást! :c

Èn faterom is ilyen. Emlèkszem gyerekkoromban, amint hazajött, mindenki elpucolt a szobájába. Köszöntünk neki illemből, aztán elszivárogtunk, csak ne legyünk szem előtt. Sokkal fesztelenebb volt a hangulat, ha nem volt otthon. Sose tudtuk milyen hangulatban jön haza. Általában mindenki le volt kú*van, mert nem vègeztük el helyette a dolgait, pl a kertben... Ő akart k*rva nagy kertet... Vagy azèrt szidott minket, hogy milyen pocsèk az iskolai teljesítményünk, bezzeg XY gyereke.

Anyámat meg szánalmas nőnek tartom, hogy elviseli mai napig ès amièrt soha nem tett lèpèseket ennek megszüntetèsère. Inkább tv-t nèzett vagy valamivel "kikapcsolta" magát, mert neki úgy volt kènyelmesebb. Egy eltartott, kiszolgáltatott nő lett, mert hagyta magát beleposhadni a rokkantságába. Aztán már arra se vette a fáradságot, hogy legalább elmenjen a faluba dolgozni 6 vagy 4 órára. Legalább lett volna egy kis keresete, emberek közè ment volna. Semmi motivációja nem volt, hogy önállósodjon. Mindig volt valami kifogása.