Másik városba költöznél, miközben a szüleid alkoholisták és nem tudnak magukra vigyázni?

Az a jó a felnőttségben, hogy képes vagy vállalni a döntéseid következményét. A szüleidre is igaz.

Minden nap döntések sorozata:

- igyanak vagy ne?

- elmenjenek elvonóra vagy ne?

- kérjék szakember segítségét vagy ne?

Ők az összes kérdésnél rosszul döntöttek.

Te pedig semmivel sem tartozol nekik. Ezt úgy írom, hogy majdnem 2 éves lány apja vagyok. Ő sem tartozik mdjd nekem. Ugyanis nem kérte, hogy megszülessen, én akartam, ezért a felnevelése egy önként vállalt kötelességem. Remélem hálával gondol rám 20 év múlva, de nehogy már én legyek akkor az életében a gát...

nézd, egyik oldalon az életed, a párod, a munkahelyed, a vágyott otthon, karrier, jövendőbeli gyerekek, a másikon két lepusztuló alkesz, akik sorozatosan hoztak-hoznka szr döntéseket, és készek rá, hogy téged is magukkal rántsanak. most még csak este isznak, amikor te már otthon vagy és ráérsz, majd már napközben is, kéredszkedhetsz el melóból, főnököd majd idővel ráun, hogy kétnaponta lelépsz az ebédszünetben és vissza se jössz, párod is biztosan nagyon szeret téged, de amikor már az egész napod azzal telik, hogy két alkoholistát babyszittelsz egész nap, lehet hogy ő inkább már a saját gyermekét gondozná, és továbblép a jövője felé, elköltözni majd először akkor fogsz, amikor sikeresen kinyírták magukat, illetve akkor se (ápolók, munkanélküliség, temetések sok pénzt elvisznek), de beköltözhetsz az örökségedbe, de jó is az...

van alkoholistánk a családban, afféle lassan elgyászoljuk még életében, pedig imádom és látogatom nagypapát, de kb ugyanannyit, mint a nem problémás családtagokat. ha még rendesen tudatuknál lennének, normális szülő nem kérné a gyermekét, hogy tegye tönkre érte az életét. az önző emberekkel meg amúgy sem kell fogalkozni.

Én sem értek egyet veled, Kérdező, szerintem nem szabadna az embernek feláldozni az életét olyanokért, akik sorozatosan rossz döntéseket hoztak, és maguk tehetnek a lesüllyedésükről.

Az, hogy a szomszédok itatják őket?...

Engem is próbáltak sokszor leitatni fiatal koromban, de én meg nemet mondtam, ennyi.

Saját apám alkoholista volt vagy 10 évig, de aztán nagy munkával kijött belőle, és most már teljesen jól van, csak néha iszik módjával, de sosem okoz senkinek problémát. Tisztelem őt, hogy ki tudott ebből gyógyulni.

A párodtól nem lehet elvárni, hogy más szülei miatt ennyit szívjon.

De a te döntésed.

Csak azt nem értem, hogy ha te ennyire erősen már eldöntötted magadban, akkor miért tetted fel a kérdést?