Szerintetek az normalis, hogy egy családban az egyik gyereket jobban szeretik, mert az jobb tanuló, szorgalmasabb, sikeresebb?

Nem normális. De - szerintem - ennél összetettebb, hogy miért szeretik őt jobban, mint téged. Talán a tanuláshoz is köze van, de ennél valszeg mélyebb oka van annak, hogy ő lett a kedvenc. Néha a tudatalattinkban nagy háborúk zajlanak. Talán emlékezteted őket egy kellemetlen nagynénire, talán arra, hogy igazándiból nem akarták a születésedet, talán más nemű gyereket akartak.

Talán nehezített volt édesanyád várandóssága, talán pusztán a te megfoganásod okán házasodtak, és ezt azóta is bánják..

Franc tudja, hogy mi folyik itt generációk óta.

Nem is csak ez a durva, nekem nővérem kitűnő volt, de én is hoztam a 4,6-os átlagot simán. Igazából képes lettem volna többre is, csak nem érdekelt. A családban ez max. annyira volt téma, hogy ritkán láttak tanulni, aztán ha mégis felfedeztek a kezemben egy tankönyvet, akkor szóltak egy poént, hogy pl. én is becéloztam az 5,0-át, vagy mi történt, de ez nem volt sértő.

De a tanárok! Esküszöm, életem legrosszabb döntése volt abba a középiskolába menni, ahova a nővérem is járt. Még az osztályfőnököm is azzal basztatott, hogy én miért nem vagyok kitűnő, mint a nővérem. Mondtam neki, mert én leszarom. És a szüleim mit szólnak ehhez? Ők is leszarják. Erre képes volt őket berendelni fogadóórára. Apám viccből megígérte neki, hogy legközelebb, ha négyest viszek haza, akkor elbeszélget velem, az osztályfőnöknek meg nem tűnt fel, hogy ez mennyire abszurd.

teljesen normális, nálunk ugyanez, azzal, hogy most fiatal felnőttekként (ő 18, én 23) próbálunk levonatkoztatni attól, hogy a szüleink retardáltak, és jó testvérei lenni egymásnak. néha megy. néha bekopog a múlt, és olyankor kevésbé.

öcsém jó tanuló, reálos érdeklődésű, elitgimnázium, most majd tanárira megy, ami önfeláldozó és felelősségteljes tett a részéről, ráadásul oltva van és esze ágában sincs belegondolni, mekkora károkat okoz a hisztéria. én közepes tanuló voltam egy közepes gimiben, majd megléptem külföldre és boldogan élem a konyhai kisegítők életét (nem irónia, tényleg szeretem a helyem), azzal, hogy aktívan kampányolok az emberek sorsának tönkretevése ellen, és nem adakozok orvoséknak. szerencsére már nem járok vissza mo.ra, így szegény apám nem kerül kínos helyzetbe, amikor a jelenlévő két gyermekből csak az egyik kerül bemutatásra a társaságban.

Minden szülőnek van kedvence ez tény,csak tagadják

Amúgy itt egy ellenérv

Én szorgalmas tanuló voltam 4-5 jegyekkel, továbbtanultam,van nyelvvizsgám,van egy nagyon jó fizető állásom. ​

Sikerült lakást vegyek magamnak

Megszereztem a jogsit

Vettem autót.

Húgom általános iskolában 2x is megbukott.

Szakmunkast nem fejezte be most 19 éves és inkább dolgozik, szóval 8 általánosan van.

Húgom kressz elméleten 3x megbukott.

Még is őt szeretik jobban, ő a kiskedvenc a családban,ő megkap mindent,én meg semmit sem