Miért bántanak minket a szüleim?
Egyre depressziósabb vagyok, és folyamatos sírás kerülget az itthoni frusztráció miatt.
Anno meggyőztek a szüleim hogy lakjunk itt, aztán egyszer elkezdődött minden rossz lenni, viták bántások, engem is a kislányomat is és a páromat is aki csak egész héten másfél napot van itthon. Vettünk egy házat mert kezdtünk beleőrülni, de sajnos még jó néhány dolgot kell megcsinálni rajta hogy be lehessen költözni.
Ha a párom csinálja a házat az a baj hogy elmegy hogy ne a gyerekkel legyen, amikor egésznap programoztak a kislányunkkal az volt a baj hogy miért nem itthon dolgozik, ha itthon dolgozik miért azt csinálja, amit csinál minden rossz.
Már ott tartunk délután 4kor már be kellett jöjjünk a házba mert az udvaron a kislányom játszik a cicával, rollerezik, locsolja a virágokat és nincs egy perc csend mert beszélni is szeret. Alig merek mosni, mert szóvá teszi hogy miattam sok a víz díj, mert a párom ruháját is kimosom heti 1szer ráadásul haza jön pancsikálni, hozzáteszem 5 perc alatt letusol, nem folyasszuk a vizet őrült módjára, arról nem beszélve hogy fizetem a ház egész számláját mert nincs külön óra semmihez, hiába is vagyunk valamennyire elkülönítve lakás szempontjából.
Nagyon nem bírom. Ma délutántól az a tervem hogy játszóterre megyünk és ott leszünk amíg tudunk hogy ne legyen probléma. De egyszerűen sírni tudnék. Aláírom biztosan nem vagyunk hibátlanok, de nem gondolnám hogy lehetetlenség velünk együtt élni mert a lehető legjobban próbálunk alkalmazkodni. Úgy érzem hogy egyre forr a feszültség és próbálok nyelni, mindent végig hallgatni és bólogatni de ez a feszültség úgy érzem kihat a kislányomra is mert pár napja elég sűrűn megemelem a hangom
#10, kapott már rengeteg tanácsot, de ő csak tolja itt a folyamatos nyafogás rozzant szekerét
Az életben 3 dolgot tudunk tenni, ha valami nem tetszik
1. elfogadjuk, de akkor nem panaszkodunk
2. változtatunk a hozzáállásunkon
3. lelépünk
Ezek közül a kérdező melyiket csinálta..?
Ezeket hívják mérgező szülőknek. Van egy ilyen című könyv, nekem egy tanácsadó javasolta, hogy olvassam el. Most tartok a vége felé. Javaslom neked is, mert a leírtak alapján neked is "mérgező szüleid" vannak.
Például nekem most a könyv vége felé nemrég olvasott javaslat jutott eszembe rögtön, mely szerint a vitákba, amikor támadást kapsz, ne védekezve menj bele: ez által átadod a lehetőséget a szüleidnek, hogy tovább támadjnak, bűntudatot keltsenek és megomondják mit tegyél, érezz, stb. A könyv úgynevezett nem védekező válaszokat javasol, mellyel elkerülhetőek a parttalan viták.
A könyvben felhozott példa, (ekkor a szülők elvárják, hogy a lányuk megengedje, hogy hozzá költözzenek, mivel az ő szomszédjukban zajló felújítás hangos zaja zavarja őket):
Anya: Apáddal kell valahol laknunk. Önző vagy és hálátlan.
Lány: Nahát, anya, érdekes, hogy így látod.
Anya: Azok után, amit érted tettünk, nem hiszem el, hogy akárcsak felmerül benned, hogy szállodába menjünk.
Lány: Sajnálom, hogy ez így felzaklat.
Anya: Szóval akkor lakhatunk nálad, vagy nem?
Lány: Ezt még át kell gondolnom.
Anya: Választ várok, fiatalasszony!
Lány: Tudom anya, de akkor is át kell gondolnom.
Példák nem védekező válaszokra:
Ó!
Aha, értem.
Érdekes.
Természetesen jogod van a véleményedhez.
Kár, hogy nem így gondolod.
Ezt még átgondolom.
Beszéljünk róla akkor, amikor megnyugodtál.
Sajnálom, hogy bánt (felzaklat, csalódást okozok, stb.).
Javaslom neked is a könyvet (én letöltöttem), szerintem hasznos lehet. Illetve ha jól selytem, hogy korábban sem érezted magad tökéletesen a szüleiddel és nem volt túl ideális a kapcsolatotok, neked is javaslom, hogy fordulj tanácsadóhoz/pszichológushoz. Én is most kezdem felfedezni, mennyi negatív viselkedési forma és értékrend rögzült bennem a gyerekkoromban, amely megakadályozza, hogy kibantakozhassak és jól érezhessem magamat a bőrömben.
Egy mondaton elgondolkodtam. A nyitó elején ezt írja a kérdező: "Anno meggyőztek a szüleim hogy lakjunk itt..."
És ha nem tudtak volna meggyőzni? Ugyanúgy kellett volna egy házat venni, mivel nyilván újat nem tudtatok volna, azt ugyanúgy föl kellett volna újítani és közben lakni is kellett volna valahol.
De ha most nem tudtok sehova elköltözni a hátralevő egy évre anyagi okok miatt, akkor nem a szülők győztek meg, hanem egyszerűen nem volt másra lehetőségetek! Akkor viszont nyeld le ezt a békát, hogy a saját otthon feltétele, hogy még egy évig ezt elviseld a szüleidtől - ill. időnként azért helyre is lehet őket tenni. De valamilyen szinten meg hálás is lehetsz nekik, hogy ott lakhattok, hisz enélkül nem tudnátok saját otthont teremteni, igaz?
Előző vagyok. Javaslom, hogy bármikor ha kritizálnak a szüleid, igyekezz nem védekező válaszokat adni, nem belemenni a vitákba és nyugodtnak maradni. Aki benne van, az sajnos előbb-utóbb rájön, hogy egy ilyen szülői háttér nagyon bonyolult, és rengeteg olyan bonyodalmat okozhat, amire csak később fog az embr rájönni.
Drukkolok, hogy minél előbb el tudjatok költözni és normalizálódjon az életetek. Sajnos ha hasonló a helyzet, mint nálam, valószínű, hogy az elköltözés még nem lesz végleges megoldás. Lehet, hogy terapeutára lesz szükséged, hogy úgy tudd kezelni őket, hogy többé ne szomoríthassanak el, kelthessenek benned bűntudatot és akadályozzák meg, hogy egy felszabadult, boldog életet élhess a kislányoddal és a pároddal.
Esetleg ha adódik olyan lehetőség, próbáljatok meg addig is albérletbe költözni: nem tudom, ez mennyivel lenne drágább, mint a rezsi, amelyet egyébként is fizettek a szüleitek helyett is.
#10, láttalak már egy par helyen okoskodni meg ordibálni. Szerintem vegyél be egy nyugtatót, már idegesítően vagy agresszív.
Amúgy meg nem tudunk helyetted megoldani minden problémát kérdező, csak tanácsot adni.
Ha nem lépsz semmit, semerre, minden marad ugyan így, aztán jön a mégtöbb kérdés.
Sajnos naív voltam amikot azt hittem jó lesz velük. Igazából nem tudom, fiatalabb voltam. Nem tudom mi lett volna akkor, albérlet vagy nem tudom. Mi ehhez a házhoz hozzáépítettünk akkor. Kb 2 millió.
Tudhattam volna hisz előtte a tesómék laktak itt, de albérletbe mentek mert anyám kirakta a sógornőmet meg a fél éves gyermeküket mire a testvérem haza ért a munkából.
Mindig azt mondta ő nagyon szereti a gyerekeit, engem és a tesómat, biztos így van de talán nem úgy szeret minket ahogy kellene. Mert ez a túlzott "ragaszkodás" nem egészséges.
Apunak is azóta nem vagyok jó mióta nem adok neki külön pénzt italra, előtte kórházba vittem 2 hónapon keresztül 7 napból 4-5 alkalommal, mert baleset érte a kezét, akkor azt ígérte sokat fog nekünk segíteni hogy felújuljon a ház, nem anyagilag hanem munkával, 2.5 hónap alatt 1 alkalommal volt.
Hát, eszerint voltak intő jelek. Sógornődet a kisgyerekével utcára rakta, döbbenetes!
Az a 2 millió meg de jól jönne most a házfelújításkor, ugye?
Ezer éves ház, régiek a villanyvezetékek, ami legfőképpen idegesít. nincs fürdőszoba csak egy kerti csap!
Egyébként szívesen küldök jelenlegi állapotáról képet és meglátod hogy miért is nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!