Van jó megoldás és egyáltalán mi lenne az?

Nem mindig az a jó anya, aki a gyerek mellett van.

Ha neki ott jó, neked rossz, látja rajtad a mártírkodást, senkinek nem jó.

Beledöglenék, annyira fájna a szívem, de lehet, hogy azt mondanám, hazajövök, mert hosszú távon mindkettőnk érdeke ez.

Én megvárnám, míg nem tölti be a 18-at és utána jönnék. Az már csak párév, de ha most kiszakítod a gyerekedet, kereshetsz egy pszichológust is neki, mert meg fog bolondulni a magyar iskolarendszerben és a sok tahó között. :(

Bocs, ez az igazság.

Semmiképp se hozd most haza, vagy bírd ki a 3 évet vagy az apjához. Akárhol is vagytok nagy kultursokk lenne neki ez a magyar váltás, ha mindig is külföldön élt. Gondolj bele, amúgy is olyan korban van, amikor megy az iskolai szóbeli bántalmazás és társai, berakjád idegenek közé egy szar iskolarendszerbe. Garantáltan ő lenne az új célpont.

Én a helyedben ha nagyon messze élnék, akkor kivárnám amíg egyetemre megy és utána költöznék, de ha fapadossal megvan 3 óra alatt az út, akkor akár most is költözhetsz. Nem nagy összeg a repülőút, iskolaszünetekben ő is utazhat már egyedül, te is látogathatod és addig megszállsz egy airbnbben pl.

az apja nem tud betegápolni, vagy mért baj, ha a gyerek nála betegszik meg?! ugyanolyan szülője mint te, nem értem a problémát. eddig is csak egy szülőféllel élt, ha jól értem.

embertelenségnek tartom amúgy, kitépni az életéből, az országából, idegen nyelvbe és kultúrába bedobni, távol a barátaitól, az iskoláitól, az életétől, úgy, hogy semmi, de semmi oka nincs annak, hogy miért kellene ezt megtenni vele. (nem arról van szó, hogy polgárháború alakult ki, vagy tízéves kiküldetést kaptál, ami alatt haza sem mehetsz hozzá meglátogatni, csak úgy simán nem tetszik neked ahol élsz.)

tulajdonképpen a gyereknek miért is kéne akarnia magyarországra költözni? nem idevalósi, nem ez az első nyelve, nem itt tervezte el az életét, nem ebben az iskolarendszerben nőtt fel, mit keresne itt egyáltalán?

"az apja nem tud betegápolni, vagy mért baj, ha a gyerek nála betegszik meg?!"

ezt én se értem, attól nem fog meggyógyulni hamarabb hogy az anyja ott ugrál mellette. persze ha valami nagy baj van, baleset vagy akármi akkor jól jön a támogatás.

"kitépni az életéből, az országából, idegen nyelvbe és kultúrába"

igen, ez nagyon fontos. sokan azt hiszik, hogy ha apu-anyu magyarul beszélnek a gyerekhez külföldön élve, akkor a gyerek is magyar lesz. közbe meg marhára nem. ugyanúgy ahogy anyu-apu lehet oroszul tanult suliban, de nem letter oroszok, a külfölfön élő gyerek se magyar, csak mert beszél magyarul.

na várjál, és beszél egyáltalán?! és ezt nem úgy értem, hogy tud magyarul válaszolni a mi volt ma a suliban? semmi. témakörben, hanem hogy valóban folyékonyan, kifejezően, biztonságosan beszéli-e a magyart. nem hiszem, elvégre melyik német gyerek beszélné? mert amelyik kint született, kint nőtt föl, az német gyerek, akárhogy erőlteti is az anya a saját anyanyelvét...

(ismerek ilyen gyerekeket, barátaim (szüleink barátok) kinn születtek vagy párévesen vitték ki őket, aztán idővel már nem volt kötelező a négy hét napközis tábor magyarországon, mert rohadtul frusztrálta a kicsiket, hogy egy idegen nyelven kéne kommunikálniuk... velem is azért maradt meg a kapcsolatuk, mert egyrészt én lassú kölyök voltam a kortársakhoz képest, engem nem zavart, ha percekig tart összerakni egy mondatot, másrészt meg alsótól kezdve tanultam nyelveket, ahogy múlt el az ő magyarjuk, úgy lett egyre jobb az én angolom-németem)