Mi a véleményetek arról a nőről aki még 40 évesen a szüleivel él?

NŐ: Ha halála napjáig is él a szüleivel, az sem baj! Mert ő egy tündérkirálylányhercegnő, egy éteri lény, aki várja az igazit, és ehhez joga van!!!

FÉRFI: Ha 20 évesen még odahaza lakik, és 23 éves korára nincs saját lakása, akkor egy életképtelenimpotensincellúzerféregsenkicsicska!!!

>:)

Nem tudom, hogy hogyan élnek, de szerintem csak akkor gáz, ha tényleg a szülein élősködik, vagyis nem dolgozik, nem fizet bele a családi kasszába, stb.

Ha belefizet a rezsibe, segíti anyagilag a családot, részt vesz a háztartási munkákban, stb., akkor én úgy gondolom, hogy együtt él velük, és nem a nyakukon él. Ha mindannyiunknak jó, akkor szívük joga.

Volt munkatársnőm ahogy férjhez ment, saját házba költöztek, egy percig sem laktak egyik szülővel sem együtt. Egyik gyereke 20 éves volt amikor meghalt, a másik 25, a férje 58. Azóta nincs senkije, egyedül él.

Falunkbeli asszony 3 éven belül vesztette el a két gyerekét, 24 és 26 évesek voltak. A férje 63 volt amikor meghalt. Szép nagy emeletes házuk van, amiben évek óta egyedül él, nincs senkije.

Egyik ismerősöm egész életében az anyjával élt (az apja korán meghalt) 40 fölött volt amikor örökbe fogadott egy kisfiút.

"Se gyerek, se férj se pasi."

Nem mindenki szereti a gyerekeket (és a férfiakat sem)

Férjhez se kell menni minden áron és pasi se kötelező.

A húgom 28 éves, 7 éve lakik egyedül, de utál egyedül lenni, a kapcsoltai nem sikerülnek, ő ha megengednék neki a szüleink abban a minutumban hazaköltözne. Nem bírja az egyedüllétet, de elviselhetetlen egy balhégeneráló stílusa van, ezért nem várják otthon sem tárt karokkal hosszabb időre.

Ha nincs épp munkája, megszorul akármi inkább támogatják anyagilag, csak haza ne menjen.

Ellenben minden szabadidejét vagy otthon a családdal vagy a nagyszülőknél vagy akárhol máshol tölti, ahol nincs egyedül.

Na valami hasonló beállítottságú, kapcsolatilag lehetetlen emberkéről tudom ezt elképzelni egy esetlegesen könnyedebb természettel.