Meddig akar még ezzel előhozakodni? Most akkor adjak neki igazat?

Szóval az van, hogy, hat éve asszem a CD lejátszó része nem működött valamiért a számítógépnek. Anyu segítséget kért az unokabátyámtól. Anyám csak úgy vázolta a problémát, hogy "Az a szr nem működik" és ilyen jellegű mondatokkal. Unokatesóm meg megkérdezte, hogy nem lehet, hogy véletlenül nem lehetséges-e, hogy csak a CD lett rosszul betéve. Anyu meg ezen felháborodott, merthogy ő ezzel a kérdéssel hülyének lett nézve a saját házában. Aztán miután megoldódott a probléma ott drámazott nekem, hogy mi az, hogy őt egy fiatal kis senki hülyének nézte őt a saját házában. Meg várta, hogy majd én egyetértsek vele. Én meg megmondtam, hogy nem volt semmi hülyének nézés a kérdésben, de ha lett volna, akkor se csodálkozzon, ha már úgy fogalmazza meg a problémát, hogy "az a szr" és kb ezt így minden második szavában.

És hat éve mindig felemlegeti ezt az esetet minden találkozó után nekem, és várja, hogy egyet értsek. De én nem akarok vele egyetérteni. Mindig ha nem értünk egyet bármiben is akkor azzal zárja a vitát, hogy majd pár év múlva belátom, hogy igaza van. És már egyszer ráhagytam valami ilyen semmiséget, hogy igaza van, és azóta ezzel támasztja alá a később majd belátom, hogy igaza van érvet. Tehát ezért nem akarok vele "egyetérteni" és ráhagyni ezt a hat éve felemlegetett dolgot, mert akkor ezzel is alá fogja támasztani, hogy neki mindig igaza van és idővel úgyis egyetértek vele.

Viszont már nagyon unom, hogy ezt a hat évvel ezelőtti dolgot hozza fel, hogy adjak neki igazat benne.

Szerintetek mit lehet kezdeni ezzel? Meddig akarja meg ezt hajtogatni?