Anyukák! Titeket látott már szőrösen a gyereketek?

Fuh, kérdező, hát ez elég durva, küld el a búsba, mit képzel magáról? Hogy veszi az arcot ahhoz, hogy más testszőrzetére kéretlenül megjegyzést tegyen? Ráadásul ilyen gusztustalan értékrendet képviselve?

A kérdésedre konkrét választ nem tudok adni, viszont született egy húgom, amikor 20 éves voltam. Azt kell tudni rólam, hogy én szeretem a szőrt. Partneremen is, magamon is. Páromat nem zavarja, sőt izgatónak tartja, így aztán teljes jóérzéssel van, hogy 4-5 hónapig sem szőrtelenítek (sehol), majd fogom magam és levágom, két hétig csupasz mindenhol (kivéve intim terület), majd megint megnövesztem, stb. Tényleg ahogy kedvem van hozzá, én ezt nem érzem kényelmetlennek, persze van, akinek van arca ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyen. Na most a kishúgom 5-7 éves kora között nagyon rácsodálkozott párszor arra, hogy én miért is vagyok ilyen szőrös. A legdurvább az, hogy szerintem csak olyan 8 éves kora körül értette meg, hogy bizony a nők nem csupaszok, mint a gyerekek (annak ellenére, hogy látta anyámat szőrteleníteni, ez nem volt titok előtte, csak valahogy mégsem rakta össze). Komolyan azt gondolta, hogy a nők sokkal kevésbé szőrösek, mint amilyenek valójában. Sokkoló, hogy már egy 5-7 éves gyerek fejét "kimossa a társadalom", hogy ha valaki nő, akkor szőrtelen. Közben pedig nekem az a személyes tapasztalatom, hogy ez a férfiakat sem zavarja annyira, mint azt sokan elképzelik, sőt, sokaknak kifejezetten bejön. És ez a természtes női test. Félreértés ne essék, nekem az égvilágon semmi bajom azzal, ha valaki szőrtelenít - én is teszek néha így, csak mert jól esik -, de szerintem pontosan úgy kellene kezelnünk a női testszőrzetet, mint pl. a férfiaknál a szakállat: van, akinek tetszik magán és megtartja, van, akinek nem és mindig frissen borotvált, és a nők közül is van, aki ezt vonzónak tartja, van, akit meg taszít. Ízlések és pofonok. De hát láthatóan nem itt tartunk. A beszóló anyukának meg gratulálok, egy olyan lányt nevel, aki jó eséllyel akaratlanul is egész életében egy értelmetlen "női ideálhoz" fogja hasonlítgatnia magát, önértékelési problémái lesznek, és a kinézetével felelteti majd meg az értékességét. Az ő gyerekét jobban sajnálom, a tiednek szerencséje van, hogy az anyja nem egy idióta.

Persze, látott. Sőt, inkább az a ritkább, hogy szőrtelenítve lát. Nyáron foglalkozok csak vele. Nekem nem okoz problémát. Egyébként ennek ellenére is a lányom 5 évesen már szőrösebb lábon-karon, mint én. Sajnos ezt örökölte.

Emiatt különösen fontosnak tartom, hogy természetes legyen neki a szőr látványa. Ne a full csupaszságot tartsa alapnak. Ne kényszer legyen számára.

Aztán majd eldönti, hogy mennyire akar megszabadulni.

19, ki dönti el, hogy mi az igényes? Te? :)

Tudod, vannak akik a természetességre buknak. Viszolyognak a sminktől, körömlakktól. Más szerint meg igénytelen, aki nem "körmöztet" és dob fel egy "alap" sminket.