Engedékenynek kell lenni egy 15+ tinivel, hogy a jó szülő-gyerek kapcsolat megmaradjon?

A szülőnek is el kell fogadnia, hogy a gyerek kamasz és vannak vágyai, nem egy kutya, amit ki kell herélni, ha sokat szökik.

Szóval igen, valahol kompromisszumok kellenek. Ill. nem is, nem ez a jó szó rá, inkább épeszű szabályok lefektetése és következetesség.

Oké, elmehetsz, de x-re itthon leszel. Ha valami baj van, hívsz. Stb.

Szerintem ezt egy kamasszal meg lehet beszélni. Ha nem tartja be a szabályokat, akkor jöhet a retorzió. De halehetőséget se hagynak...

(Sose értettem ezt a 18. szülnapos baromságot. Mitől lesz más, ha valaki 18 lett? Mostantól, ha felcsinálnak, akkor hivatalosan is a te bajod, vagy mi????)

Sokkal fontosabb - és célszerűbb! - agyilag felkészíteni a kamaszt a rá leselkedő veszélyekre, mert a tiltást simán ki lehet játszani.

Én is voltam 15-16-17, baromi szigorúan fogtak (még nőgyógyászhoz is elcipeltek 17-ik évesen, hogy szűz vagyok e), de ettől még amit nagyon akartam, azt megcsináltam, ...csak az iskola látta kárát, mert onnan lógtam.

Ezért nevelem másképp a gyerekemet és soha nem volt okom megbánni a döntésem.

Szerintem igen. Egy bizonyos határ betartását lenne jó kitűzni, pl érjen haza először 9-re. Abban az esetben ha ezt betartja akkor lehet 16 évesen 10-11 belőle később, 17 évesen 12 stb. Ha nem akkor marad egy korábbi időpont. Tehát az ő érdeke is hogy ne éljen vissza a bizalmaddal. Fel lehet ezt fogni a nevelés részének. Ha ő betartja amit megbeszéltek akkor te is betartod. Ha látja hogy bízol benne akkor kevesebbet fog titkolőzni.

Lehet még a tanulmányi eredménytől is függővé tenni.

15 évesen még nem, de 16 évesen emlékszem már engem is engedtek buliba nyári szünetben, 17 évesen meg már év közben is pedig későnérő voltam. Nem csináltam semmi hülyeséget, viszont a tanulás rovására ment.